C.G. Jung szerint az egyén tapasztalatai egy un. nő-férfi ősképpel egészülnek ki. Ez az imago azokat a lényeges vonásokat foglalja magában, amelyeknek – egy belső elvárás szerint - egy nőt, illetve egy férfit jellemezniük kell. A nőben élő férfi képét animusnak, a férfiban élő nőét animának nevezte el. Őket a psziché alkalmazkodási rendszere részének tekintette, ami a másik nemmel való kapcsolataink alakítása során irányít bennünket.

Az Equilibrio című projekt Soňa Ferienčíková táncos-koreográfus és Ľubo Bukový előadó-művész korábbi együttműködésének folytatása. Az előadás kiinduló pontjául Carl Gustav Jung pszicho-analitikus tanulmánya, „Az anima és az animus“ szolgált. A műhelymunka keretében létrehozandó előadás a „psziché“ témáját járja körül, s a munka során az alkotók saját tudatuk, tudatalattijuk és tudatlanságuk legmélyére is leásnak. Az önmegismeréshez is elvezető kutatás során Anatolij Vasiljev Etüd Módszerét használják, amely a lélek rejtelmeit az álmok és belső világunkban rejtőző képek elemzésével kívánja feltárni. Megpróbálják felmutatni azokat a hasonlóságokat és különbözőségeket, amelyek a férfi-nő kapcsolat belső mozgatóit jellemzik. Az alkotók nem egyedül kívánják létrehozni az előadást, hanem az a céljuk, hogy a nézőkkel együtt járják körül a témát, s közösen hozzák létre az Alkotást.

A kutatás másik része az un. "hard“ szövegek felhasználására épül. Játékos színházi megoldások segítségével, és a két világháború utáni korszak két neves költője, Marína Cvetajeva és Egona Bondy verseinek felhasználásávalmerülnek el a témában. A két költő ugyan különböző kulturális kontextusból merített, azonban a „Lázadás” gesztusa összeköti őket. Az Equilibrio végeredményben azt a mitikus őserőt kutatja, amely mindannyiunk lelkében ott rejtőzik.

Soňa Ferienčíková a prágai Művészeti Akadémián (AMU) végzett a tánc és koreográfia szakon. Tanulmányait Antwerpenben és Salzburgban folytatta.
Lubo Bukovy a pozsonyi Művészetek Akadémiáján (VŠMU) végzett színészként, előadó-művészeti tanulmányait különböző kutatószemináriumokon és laboratóriumi munkákban fejlesztette Prága, Wroczlaw, Velence és München között. Többek között Anatolij Vasiliev és Isola Pedagoggia mesterkurzusain. Számos színházi-és filmszerepet tudhat maga mögött.

Marina Ivanovna Cvetajeva (Moszkva, 1892. október 8. – Jelabuga, 1941. augusztus 31.) orosz költő és író, az orosz modernizmus egyik legnagyobb alakja. A 20. század tragikus sorsú művészeinek egyike, aki úgy alkotott maradandót, hogy a nagy irodalmi mozgalom, az avantgárd idején egyetlen irányzat mellett sem kötelezte el magát, hanem a mitológiától az orosz népköltészetig merített az egyetemes kultúrkincsből.

Egon Bondy (Zbyněk Fišer, Prága, 1930. január 20. – Pozsony, 2007. április 9.) cseh filozófus, író, költő, a prágai underground meghatározó alakja. Közel 30 verseskötete jelent meg, a korai 1950-es évek epikus verseitől az 1980-as évek meditatív filozofikus műveiig. Mintegy húsz regényt is írt, melyekben elsősorban az egyén és a közösség kapcsolatával és az ebből származó konfliktusokkal foglalkozik.A program támogatói: Nemzetközi Visegrádi Alap, Szlovák Intézet, Budapest

-hs-