Az empátia villanása a bizonytalanság, a konfliktusok és a katasztrófák idején" mottó jegyében október 1. és 8. között Szarajevóban megrendezett 63. MESS Nemzetközi Színházi Fesztivált Balázs Zoltán Alice az ágyban című jubileumi rendezése nyitotta meg. A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR - Szarajevói Háborús Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös előadása tisztelgés az amerikai írónő születésének és halálának évfordulója, a délszláv háború alatt Bosznia-Hercegovinában végzett humanitárius tevékenysége, a harminc éve Szarajevóban bemutatott legendás Beckett rendezése, valamint az Alice az ágyban című darabjának ősbemutatója előtt is, amelyet ugyancsak három évtizede láthattak először a nézők a New York Theatre Workshop produkciójaként a New York-i LaMaMa Színházban.

A rangos színházi seregszemlében a boszniai-magyar koprodukció mellett helyet kapott még angol, belgiumi, burkina faso-i, koszovói, litván, montenegrói, szerb és ukrán előadás is. Az összművészeti produkciókat olyan nemzetközileg elismert rendezők és koreográfusok jegyezték, mint Oskaras Koršunovas, Akram Khan, Sue Buckmaster, Blerta Neziraj, Irena Popovič, Boris Lješević, Serge Aimé Coulibaly és Ivan Uryvskyi. A boszniai színházművészetet idén Paolo Magelli, Ivica Buljan és Urbán András előadásai képviselték. Nihad Kreševljaković, a MESS Fesztivál igazgatója megnyitó beszédében kiemelte, hogy a művészetnek mindig az értelem hangját kell képviselnie abban a világban, amelyben élünk. A nemzetközi színházi találkozó 63. évada az aktuális társadalmi eseményekre helyezte a hangsúlyt, kritikusan szólt a különféle közösségekre gyakorolt negatív következményekről, és világossá tette, hogy a művészeti alkotásoknak minden körülmények között szellemtisztának kell maradniuk. A sokfelől érkező fesztiválvendégek olyan alkotásokat láthattak, amelyek a harag, a féltékenység, a bizalom és az árulás világát, az élet törékenységét ragadták meg - a képzelet megtartó erejét az elidegenedés elleni küzdelemben.

A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál szervezői arra is emlékeztettek, hogy az ostrom alatt álló Szarajevóban 57 színházi premier, több mint 2000 különböző színházi előadás és több ezer egyéb művészeti program valósult meg. A boszniai művészek tevékenységét, tapasztalatait és azt a tényt, hogy a SARTR - Szarajevói Háborús Színház ilyen körülmények között jött létre, a kulturális ellenállás az európai kultúra egyik meghatározó részének tartják.

A MESS Fesztivál az elmúlt évek során olyan rendhagyó gondolkodású alkotóknak biztosított bemutatkozási lehetőséget, akiknek a kortárs művészetről alkotott sajátos elképzelései termékenyítően hatottak a többi művészet képviselőire, valamint a többnemzetiségű és többvallású társadalom egészére. Nihad Kreševljaković fesztiválkoncepciója is ezt a szellemiséget kívánja továbbörökíteni és ápolni. Ennek a művészetmegújító törekvésnek a jegyében kérte fel a nemzetközileg is elismert magyar rendezőt, Balázs Zoltánt, hogy a tőle megszokott kivételes elképzeléseknek teret adva, boszniai művészekkel rendezze meg az idén többszörösen is jubiláló Susan Sontag mély humánummal átitatott kultikus darabját. Kreševljaković, a koprodukciós előadás egyik producere arra is rámutatott, hogy Susan Sontag az ostromlott szarajevói tartózkodásával a művészet fontosságára és a művészek, az értelmiség felelősségére hívta fel a figyelmet egy igazán drámai időben. A szarajevói bemutató után megjelent recenziók mind egyetértenek abban, hogy a Maladype Színház vezetőjének szarajevói rendezése ezúttal sem nélkülözte a lendületességet és a játékosságot, a több síkon és szálon futó sokrétű szinkronicitást, a sajátos tartalmi-formai megoldásokat ötvöző történetmesélést, valamint a verbális és non-verbális jelek révén megnyilvánuló színészi játék érzelmi és értelmi felfokozottságát.

A többnemzetiségű partnerintézmények együttműködéséből megszülető előadás hamarosan nemzetközi turnéra indul. Magyarországon 2024 májusában lesz látható a Budapesti Tavaszi Fesztiválon.

Az előadásról kritikus szemmel:

„Alice történetét Susan Sontag az Alice Csodaországban képeiből állítja össze. Balázs Zoltán rendezése erre a fantasztikus találmányra épít. Balázs rendezőként és koreográfusként is dolgozik, és a rendezései általában vizuálisan is feltűnőek. Az Alice-t megformáló Bogićević a színpad fölött mutatja be a rendező által megálmodott koreográfiát, ami egyszerűen lenyűgöző. Miközben Bogićević hangsúlyos jelenléte Alice fáradhatatlan elméjét, kereső intellektusát jól közvetíti, néha a bezártság és a fizikai korlátoltság élménye ellen is hat. Balázs rendezése egy trónra ülteti őt, olyannak ábrázolja, mint aki a világtól elkülönülve, fölötte lebegve él, és mégis kapcsolódik hozzá.” Natasha Tripney

„Balázst az anyag torzításának elve vezérli a spiritualitás megkonstruálása érdekében. A darab előszavában S. Sontag beszél „a képzelet győzelmeiről, amelyek nem elégségesek”. A képzelet nem öncélú, különben önellátó lenne. Ezt a gondolatot Balázs pontosan megfogalmazta, amikor beavatkozott az eredeti drámaszövegbe és Alice anyjának soraiba néhány találós kérdést is beillesztett. A rejtvény a képzelet által létrehozott, színlelt káosz. A képzeletnek megvan az ereje ahhoz, hogy ezt a káoszt rendként ismerje meg, hogy Alice meggyötört elméjének reménytelennek tűnő értelmetlenségét értelemként mutassa meg. Ne feledjük azonban, hogy minden rejtvény öncélú. Így ez a darab végül önmagába zárul, Alice elméjében, elérve a képzelet önelégült diadalát. Lenyűgöző, hogy a rendezés ennél a koncepciónál egy lépéssel tovább megy. Balázs Alice-je csak a darab utolsó másodperceiben száll le trónjáról a színpadi deszkákra, és akkor is csak azért, hogy kimondjon egy szót, amely megoldja az utolsó rejtvényt: semmi. Ez a talány, ez a semmi, amely öncélú, önmagát feloldó, olyan, mint a saját farkát felfaló kígyó, mint Alice, aki a saját nevét eszi.” Lamija Milišić

„Susan Sontag ünnepelt darabja ezzel az előadással, a sajátos színpadi mozgással, a különleges hangzással és zenével teljesen új dimenziót kapott, feltárta a „csapdába esett” kiváltságos nő rideg valóságát az előítéletek világában. A színészek sikeresen elérték a játék és a szöveg tökéletes fúzióját. Az Alice az ágyban mindenekelőtt az emberi szellem korlátaira (korlátlanságára) emlékeztet, ahol a valóság és az álmok határai egybeolvadnak. Ez az előadás arra inspirál minket, hogy álmodjunk, hogy keressük a csodákat, ott ahol elvész a határ a lehetséges és a lehetetlen között.” heartbeat.poet

Fordította: Huszár Sylvia

Susan Sontag: Alice az ágyban

Fordította: Senada Kreso

A MESS Nemzetközi Színházi Fesztivál, a SARTR Színház, a Maladype Színház és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös előadása

Szereposztás:
Alice James: Snežana BOGIĆEVIĆ
Ápolónő/Anya: Ana-Mia KARIĆ
Alice apja „Henry”: Kemal RIZVANOVIĆ
Alice bátyja „Harry”: Sanjin ARNAUTOVIĆ
Margaret Fuller: Matea MAVRAK
Emily Dickinson: Hana ZRNO
Fiatalember: Enes KOZLIČIĆ

Alkotók:
Rendező: Balázs Zoltán
Dramaturg: Balázs Zoltán
Díszlet: Balázs Zoltán
Jelmez: Ljiljana Majkić
Maszk: Sanela Aličković Ćatović
Zenei vezető: Tijana Vignjević
Zenei szerkesztő: Nedim Zlatar
Hang: Irhad Hodžić
Fény: Armin Berberović, Džani Dimovski
Rendezőasszisztensek: Ajla Medanhodzić, Minja Novaković
Produkciós asszisztensek: Lejla Hsanbegovic, Belma Jusufović
Produkciós vezetők: Balázs Katalin, Maia Salkić
Producerek: Huszár Sylvia, Nihad Kreševljaković

Bemutató helyszíne: SARTR - Szarajevói Háborús Színház, Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
Bemutató időpontja: 2023. 10. 01.
Az előadás időtartama: 75 perc

Támogatók: Kulturális és Innovációs Minisztérium, Bosznia-Hercegovina Kulturális és Sport Minisztériuma

Szinhaz.online, 2023