Az aranybogár-
módszer
színművész, rendező
a Maladype Színház
társulatvezetőjének
kreatív tréningje
Az Aranybogár maga a tudás.
Az Aranybogár-módszer elnevezését Edgar Allan Poe ihlette, akinek főhősei tudásalapú elemző és értékelő készségeikre építve jutnak el céljuk eléréséhez.
Az emberi civilizáció új korszakát éljük, ahol a mediatizáció és az internet más típusú gondolkodásra és tanulásra szorítja az embereket. Ebben a kultúraváltó, vizuális korban a nyelvi, fogalmi gondolkodásról áttevődik a hangsúly az alkotó gondolkodásra. Felértékelődik a kreativitás és minden, amire a gépek nem, vagy csak korlátozottan képesek. Ezekre a képességekre leghatékonyabban a különböző művészetek, köztük a színház segítségével lehet szert tenni. Ezért tartom fontosnak, hogy az oktatásban és a vállalati képzési programokban mindinkább hangsúlyt kapjon a művészeti nevelés és a színházi "magaskultúra" se veszítsen társadalmi súlyából. A változást tudomásul kell venni, és a magunk javára fordítani. Nem elég pusztán elhasználni és felélni a tradíciókat és a már megszerzett tudást, de célszerű újragondolni őket, és új felismeréseinket egy új füzetbe feljegyezni. Ehhez új papír, új színek, új ceruza és új gondolatok kellenek. Balázs Zoltán
MÓDSZER ÉS GYAKORLAT
Módszerünkkel a tréning során azokat a váratlan helyzeteket, ismeretlen területeket és szituációkat fedezzük fel, ahol mindennapjaink megszokott ok-okozati összefüggései és rendszerei már nem működnek, ahol az új viszonylatokat új struktúrák jelentik és ahol a figyelem, az ügyesség, a rögtönzés képessége, valamint a kreativitás és a változó szabályok egyaránt alakíthatják kommunikációs lehetőségeinket. A játék izgalma akkor fokozható a végletekig, ha két, vagy több ember figyelme, akarata egybejátszik, vagy versenyez egymással. Ennek a kiélezett versenynek a kereteit különböző logikai, stratégiai, kooperációs és kommunikációs egyéni- és csapatjátékok adják, melyek mind a közösség, mind az egyén számára szokatlan játékhelyzeteket teremtenek.
A szituációk eredendő feszültséget és spontán dinamikáját tovább növelve a résztvevők között tágabbra nyithatjuk az asszociációs teret és kifejleszthetjük azokat a gyors reakció- és megoldó képességeket, elemző, értékelő és kombinációs készségeket, valamint helyzetfelismerő és helyzetkezelő tudást, amelynek birtokában a kommunikációról alkotott fogalmaink új jelentéstartalmakat kaphatnak.
A pillanat és a környezet változásaira azonnal reagáló kapcsolatteremtési gyakorlatokkal alkalmat teremthetünk gondolataink megfogalmazására, önmagunk pontos kifejezésére, vitakultúránk pallérozására és asszertív kommunikációs technikánk fejlesztésére. A kreatív tréningen résztvevők módszerünk segítségével tisztába kerülhetnek saját képességeikkel és lehetőségeikkel, hogy egyénként, illetve összetartó közösségként még inkább alkalmasabbá váljanak az általuk képviselt értékrend és szellemiség felelősségteljes és hiteles tolmácsolására.
A TRÉNINGEKEN LEGTÖBBSZÖR ALKALMAZOTT TEMATIKÁK
a kérdezés és kérdésfeltevés technikája
kapcsolatfelvétel, kapcsolatteremtés
verbális és non-verbális jelek
látható és nem látható gesztusok értelmezése,
ezek felismerése, értékelése és alkalmazása a kommunikációban
a dekódolás fázisai, a felismerés folyamatai
a töretlen és koncentrált figyelem technikája
stílus és vitakultúra
asszertivitás, a meggyőzés technikája
alkalmazkodás
a kaméleon technika, azonosulás
mindennapi metamorfózisok
dominancia és passzivitás a kommunikációban, a hajlékony személyiség
pánikmentes problémakezelés és problémamegoldás
a váratlan és szokatlan szituációkban rejlő lehetőségek felismerése és az ezekből fakadó
helyzetek működtetése
a pillanat megragadása
a pillanatban rejlő lehetőségek felismerése és felhasználása
a hallgatás és a csend ereje
a tudatos gondolkodás
a valódi képzelőerő, mint az analitikus – vizsgáló és elemző –gondolkodás alapja
az absztrakt, a groteszk és az abszurd, mint a humor alapkövei a kommunikációban
a humor szerepe a könnyed, oldott, gördülékeny kommunikációban
a kreativitás, mint a személyiség kirajzolódásának legfőbb eszköze
a találékonyság jelentősége a szerkesztő és kombinációs tehetség fejlesztésében
az információ, mint tudásbázis
az információközpontúság, az átgondolt és pontos információcsere, mint a jól működő kapcsolatok
alapja, a jól informáltság alapjai