Amikor Matilda szívből énekel egy kabaréban, zenei művészete félelmetes. Csábitó, széles skálán mozgó hangja olyan dolgokra képes, melyet a legtöbb énekes még csak meg sem tud közelíteni. Amikor azonban leveszi parókáját, jelmezét és hazamegy, ő csupán a felesége valakinek.

A dél-afrikai író Can Themba, 1950-es években íródott novellájának, „Az Öltöny” musical változatának világ premierjét Bánkon (Váctól északkeletre) tartották, a Louis Armstrong Nemzetközi Jazz Fesztiválnyitó eseményeként. Ez a kortás jazz-opera, mely a Maladype Szinház és a bánki tó mellett található METTRIN Művészeti Központ közreműködésében lett bemutatva június 26-28-án (és folytatódik augusztusban), magyar énekes színészek és zenészek kivételes csoportjának előadásában.

„Az Öltöny”, melyet a dél-afrikai irodalom gyöngyszemének tartanak, több nyelvre le lett már fordítva, számos formában feldolgozták már az évtizedek alatt, különböző országokban. A történet Sophiatown-ban játszódik, egy olyan környezetben melyet az 1950-es évek apartheid uralma tönkretett. A szövegkönyv jelenlegi, musical kabaré változatát az etióp Mothobi Mutloatse és Barney Simon inspirálta. Balázs Zoltán rendezésében, Kovács Adrián zenéjével. most újra alkották Matilde alakját, mint egy kabaré énekest, ellentétben Themba csendes és bántalmazott feleség alakjával, aki a bántalmazó és önző férje, Philemon jóindulatától függ. Az opera címe Matilda titkos szeretőjének öltönyére utal, amit véletlenül az asszony hálószobájában felejt – később Philemon találja meg.

Balázs rendezése, a kisméretű színpaddal, ami tele van zsúfolva kellékekkel, bútorokkal és egy öttagú zenekarral, drámaian hangsúlyozza azt a pszichológiai börtönt, amiben Matilda él. A férje féltékenysége és az, ahogyan irányítja a nő viselkedését, tökéletesen kapcsolódik ahhoz, ahogyan a nőket évszázadokig kezelték, és ahogyan a nőket arra nevelték, hogy fogadják el súlytalan helyzetüket. Csapdába ejtett voltát tovább hangsúlyozza két hatalmas csontváz szerű szerkezet óriási borda ketrecekkel. Végül Matilda bezárja saját magát, mint egy ketrecbe vetett állatot, ezzel emlékeztetve engem a hasonló elzárásokra a sorozat gyilkos Báthory Erzsébet hírhedt palotájának kínzó kamrájában. Balázs gyakorlott rendezére és Lakatos Mátyás baljós világítása a noir filmekre emlékeztető hangulatot teremt: valamennyi szereplő szándékosan lassú szemkontaktusa és reakciója egymásfelé, az örök rejtély szimbólumaként szolgál.

Mutloatse a közönségtalálkozón azt mondta: „Ez a darab a szabadságról és az elnyomásról, a szerelemről és gyűlöletről, az irigységről és együttérzésről szól. Mutloatse saját élményének is rejtett szerepe van: „Édesanyám jó sztepptáncos volt, akinek megtiltották, hogy kövesse művészi életútját és ő is elkövette azt a hibát, hogy másik férfi után nézett. Igy ez az első alkalom, hogy a történet nem csupán kering a férj körül, hanem az ellenkezőjére is fordul. Édesanyám volt Matilda visszhangja.”

Mutloatse kifejezte Radnay Csilla, színésznő felfedezése kapcsán érzett nagy örömét, akinek Matilda alakítása „bámulatos volt és ő a tökéletese színésznő arra, hogy átélje ezt a szerepet. Évek óta vártam már arra, hogy ez megtörténjen!” Radnay hihetetlen: elképesztő hangterjedelme van, tökételes hangmagassága, páratlan módon irányit többféle zenei stílust és vegyíti ezt magas szintű színészi tudással, képes intenzív figyelmet magával ragadni. Bányai Kelemen Barna játssza Philemont, magabiztosan énekeli a szerepet, habár láthatólag elnyomja a felszarvazott férj aljasságát, melyet az eredeti történetben maró gúnnyal fejez ki, annak érdekében, hogy felülkerekedjen felesége karizmáján. K.K., a rejtélyes szerető szerepében, Fehér Ferenc gyors táncos teste számos fizikai varázslatot véghezvisz, pereccé hajtogatja magát vagy körbemászik valahogy a díszleten, mint egy kígyó az öltönyében, melyet Sovány Daniella tervezett. (Valójában számos általa, az előadáshoz tervezett jelmez viseli magán az afrikai stílus szemkápráztató szín kavalkádját.)

A zeneszerző, Kovács alkotása vegyítik a marabi afro-jazz ritmusát, a mbaganga és a kwela szólamait az európai és magyar hangokkal, mely végig kiséri a színészek gondolatait és érzéseit. Két részben, Kovács Backhoz hasonló hangzást is használ, amely egyfajta templomi hangulatot teremt, amikor Matilda úgy dönt, hogy részt vesz egy lelki közösségben. a hangszerelés egy zongorából, gitárból, szaxofonból, fuvolából, nagybőgőből, ütősökből, dobból és azokból a felső kategóriás zenészekből áll, akik folyamatosan, bámulatos tehetségükkel kísérik végig ezt a több mint egy órás előadást.

Az előadást három női énekes, háromszólamú felvétele keretezi, ahogy egy népszerű Zulu dalt énekelenk, amely könnyen elvisz minket a jazz alapú hangzásba, amely nem csak úgy rendezi be a színpadot, mint egy igényes éjszakai klubot, de ráirányítja a figyelmet a színészek szövegeire és lelki állapotára is. Meglepetés kincs gyanánt, a magyarul nem értők számára, a szereplők tökéletes angolsággal adják át ezt a gyöngyszemet.

A társulat augusztus 29-én Budapesten fogja játszani Az Öltöny című előadást.

Alexandra Ivanoff, Papageno, 2026

(fordította: Fülöp Veronika)