Bábszínpadi Hattyúk tava
A muzsika Csajkovszkijé. Az orosz romantikus zeneköltő dallamai hangzanak fel A hattyúk tava bemutatóján, a Budapest Bábszínházban, október 8-án este. A történetet az operaházi színpadról hatvan esztendeje ismerheti magyar közönség a szerelembe eső herceggel, akit a hajnalonta hattyúvá varázsolt Odett bűvöl el, s a hasonmásként megjelenő Odília téveszt meg. De a titkot rejtő tónál nem lesznek tütüben spiccelő balerinák, nem változnak fehér tollú, kecses madarakká.
A mesének nem egy változata született már, népmeseként is járt szájról szájra, tollforgatók tettek hozzá, vagy vettek el belőle. Az álom és a valóság, sőt az élet és a halál mezsgyéjén jár a sugallatos költőiségű mese. Most Góczán Judit írta át bábszínpadra a rendező Balázs Zoltán keze alá, akinek bábszínházi munkássága egyre gyarapodik – a Faust-előadás után – e színházban is, a színi egyetemen is. E járatlan utat felderítő interpretációt koreográfusként Szöllősi András is segíti mozgás-kompozíciókkal. Az „év díszlettervezője” címet tavaly elnyert, huszonéves Polgár Pétera puritán ízlésű díszletet, a szintén fiatal Horányi Júlia a jelmezeket igazítja a filozófiai tartalmak felé mutató játékhoz.
A bábtársulat színe-java adja talentumát az előadáshoz, amelynek legfőbb „játékszere” a legyező – ha úgy tetszik: mindentudó bábja, animált tárgya. A szereplőgárda élén, annak „doyenjeként”Blasek Gyöngyi áll, aki kulcsszereppé emeli az Öregasszony alakját. A herceg alakjában mutatkozik be a színi egyetemista Hoffer Károly, Odettet a szintén egyetemista Makra Viktória játssza, Radics Rita mellett. Odíliát is ketten alakítják, Karádi Borbála és Rusz Judit. Az ellenlábas Rőtszakállt Pethő Gergő adja, az anyakirálynőt Papp Orsolya.