A Hattyúk tava a Bábszínházban
A forgatások mindig ugyan olyanok. A körülmények hol jobbak, hol rosszabbak, de az egész mégis kompromisszumok sora, amitől néha rosszabb, még néhább jobb lesz a végeredmény.
A Budapest Bábszínház új Hattyúk tava előadása apropóján kezdtük el csinálni ezt a 15 perces bejátszót az állatos Csudaszombat adásához. Merthogy a hattyú állat, de az egész mégsem állati történet, és itt van ez az új bemutató a Budapest Bábszínházban, A hattyúk tava Csajkovszkij zenéjére legyezőkkel és kardokkal. SŐT a Szegedi Kortárs Balett Hattyúk tava gyerekeknek c. előadását is játsszák a Müpában novemberben.. minden együtt volt, hogy nekikezdjünk
A szinopszisban az volt a lényeg, hogy háromféle előadás kapcsán - amiből kettő ráadásul aktuális - elmeséljük, miről is szól ez a közismert - mégsem biztos, hogy a mai gyerekek által is jól ismert - mese.
A Bábszínházzal kezdődött. Balázs Zoltán a rendező szigorú és elszánt, nem szivesen látott a próbán, majd Cziráki Judit a Színház remek sajtósa rábeszélte, hogy beengedjen, de a próbán gyakorlatilag nem láttam semmit. Viszont lelkesen elmesélte a koncepciót, meggyőző volt és magával ragadó.
Góczán Judit odaadta a forgatókönyvet, - nagyon tetszik - de a megvalósitás meg fogja változtatni, mondta. És tényleg.
Aztán a fotós próbán nem az volt, amit megbeszéltük, de szerencsére a szereplők szóltak, hogy nem lesz addigra kész az előadás, ne menjünk stábbal forgatni. Igy csak én mentem, felvettem valamit, ami igazán semmi.
Ez csak akkor vált gonddá, amikor kiderült, hogy az előadást, amin forgattunk volna, lemondta a színház, mert megbetegedett a főszereplő, Blasek Gyöngyi a Mesélő.
Aztán mégis jól alakult, mert az elmaradt előadás alkalmat adott még egy kis próbára, és a kedves aranyos, pótolhatatlan Kalmár Éva összeállított egy látványos jelenetsort, amit felvettünk s így legalább beszélgettünk Karádi Borival, amivel régi tartozásomat róttam le, és akit imád a kamera, annyira finom, annyira természetes.
Azt is elképzeltem, hogy kisgyerekek rajzolnak a Hattyúk taváról, ahogy ők elképzelik és mesélnek a rajzok kapcsán, ahogy nekik tetszik.
Ez sajnos nem jött össze, mert a hely lemondta... nem is haragudhattam érte, mert nem tudták, hogy 2 nappal a forgatás előtt lemondani valamit milyen vacak, egy forgatás szempontjából.
Maradtak a Mirizo kislányai, akik nagyon helyesek. Zóki Mirella felkészítette őket, táncot is tanultak... sajnáltam is hogy kevés jutott belőlük a végső anyagba.
A Szegedi Kortárs Balettel legalább nem volt ilyen gond, mert nekik megvan az előadás DVD -n csak a zene játszási jogával nem rendelkeznek, úgyhogy valószinűleg néma lesz a tánc
A színháztörténeti Intézet tánctárában nagyon sok klasszikus balett előadás van a Hattyúk tavából, nagyon hangulatos hely, különleges nem mavilági emberek dolgoznak ott, szeretik az anyagot, amit őriznek, a technikai felszereltségük a hatvanas éveket idézi, fűtés nem volt, mégis valami meleg, barátságos légkör fonódott körém.
A stáb a forgatáson vidám volt, Czupi Dani bevált mesélőnek.
Aztán a montírozásra már senki nem ért rá, onnantól egymagam maradtam, igaz kiderült az is, hogy a tévé még sem megrendelőt, sem szerződést nem küldött, ez a munkatársak munkakedvét visszavetette, csak a minimálisat adták .. ki tudja fizetnek e .. pedig valami fiatal lelkes stábra számítottam, akik új dolgokkal frissítik amit elképzeltem.:( annyira naiv vagyok. Ők az ő filmjüket csinálják lelkesen időt, pénzt nem nézve...
A végső fázis, a tévé kedvére való kiírás nem ment könnyen, főleg, hogy magamra maradtam.. Tóth Feri a főgyártásvezető jóindulatán múlt csak, hogy végül sikerült
Nagyon kedvelem az új idők új szokását az egyszemélyes stábot
de amikor valami nem arra van kitalálva, akkor nem szeretem, hogy az idő és a pénz szorításában se asszisztens, se vágó, olyan fogalmak, mint vágóasszisztens, mikrofonos már nem is értelmezhető - örülni kell a hangmérnöknek egyáltalán - felvételvezető.! tényleg nem kell mindegyik, de legalább az egyik.
Tanulság: csinálják ezt a fiatalok pedig forgatni, vágni nagyon jó, csak a zugehör, az nem kellene. Az átvevők szerették, úgyhogy a vége jó és akkor minden j
Takács Vera, 2012
A Budapest Bábszínház új Hattyúk tava előadása apropóján kezdtük el csinálni ezt a 15 perces bejátszót az állatos Csudaszombat adásához. Merthogy a hattyú állat, de az egész mégsem állati történet, és itt van ez az új bemutató a Budapest Bábszínházban, A hattyúk tava Csajkovszkij zenéjére legyezőkkel és kardokkal. SŐT a Szegedi Kortárs Balett Hattyúk tava gyerekeknek c. előadását is játsszák a Müpában novemberben.. minden együtt volt, hogy nekikezdjünk
A szinopszisban az volt a lényeg, hogy háromféle előadás kapcsán - amiből kettő ráadásul aktuális - elmeséljük, miről is szól ez a közismert - mégsem biztos, hogy a mai gyerekek által is jól ismert - mese.
A Bábszínházzal kezdődött. Balázs Zoltán a rendező szigorú és elszánt, nem szivesen látott a próbán, majd Cziráki Judit a Színház remek sajtósa rábeszélte, hogy beengedjen, de a próbán gyakorlatilag nem láttam semmit. Viszont lelkesen elmesélte a koncepciót, meggyőző volt és magával ragadó.
Góczán Judit odaadta a forgatókönyvet, - nagyon tetszik - de a megvalósitás meg fogja változtatni, mondta. És tényleg.
Aztán a fotós próbán nem az volt, amit megbeszéltük, de szerencsére a szereplők szóltak, hogy nem lesz addigra kész az előadás, ne menjünk stábbal forgatni. Igy csak én mentem, felvettem valamit, ami igazán semmi.
Ez csak akkor vált gonddá, amikor kiderült, hogy az előadást, amin forgattunk volna, lemondta a színház, mert megbetegedett a főszereplő, Blasek Gyöngyi a Mesélő.
Aztán mégis jól alakult, mert az elmaradt előadás alkalmat adott még egy kis próbára, és a kedves aranyos, pótolhatatlan Kalmár Éva összeállított egy látványos jelenetsort, amit felvettünk s így legalább beszélgettünk Karádi Borival, amivel régi tartozásomat róttam le, és akit imád a kamera, annyira finom, annyira természetes.
Azt is elképzeltem, hogy kisgyerekek rajzolnak a Hattyúk taváról, ahogy ők elképzelik és mesélnek a rajzok kapcsán, ahogy nekik tetszik.
Ez sajnos nem jött össze, mert a hely lemondta... nem is haragudhattam érte, mert nem tudták, hogy 2 nappal a forgatás előtt lemondani valamit milyen vacak, egy forgatás szempontjából.
Maradtak a Mirizo kislányai, akik nagyon helyesek. Zóki Mirella felkészítette őket, táncot is tanultak... sajnáltam is hogy kevés jutott belőlük a végső anyagba.
A Szegedi Kortárs Balettel legalább nem volt ilyen gond, mert nekik megvan az előadás DVD -n csak a zene játszási jogával nem rendelkeznek, úgyhogy valószinűleg néma lesz a tánc
A színháztörténeti Intézet tánctárában nagyon sok klasszikus balett előadás van a Hattyúk tavából, nagyon hangulatos hely, különleges nem mavilági emberek dolgoznak ott, szeretik az anyagot, amit őriznek, a technikai felszereltségük a hatvanas éveket idézi, fűtés nem volt, mégis valami meleg, barátságos légkör fonódott körém.
A stáb a forgatáson vidám volt, Czupi Dani bevált mesélőnek.
Aztán a montírozásra már senki nem ért rá, onnantól egymagam maradtam, igaz kiderült az is, hogy a tévé még sem megrendelőt, sem szerződést nem küldött, ez a munkatársak munkakedvét visszavetette, csak a minimálisat adták .. ki tudja fizetnek e .. pedig valami fiatal lelkes stábra számítottam, akik új dolgokkal frissítik amit elképzeltem.:( annyira naiv vagyok. Ők az ő filmjüket csinálják lelkesen időt, pénzt nem nézve...
A végső fázis, a tévé kedvére való kiírás nem ment könnyen, főleg, hogy magamra maradtam.. Tóth Feri a főgyártásvezető jóindulatán múlt csak, hogy végül sikerült
Nagyon kedvelem az új idők új szokását az egyszemélyes stábot
de amikor valami nem arra van kitalálva, akkor nem szeretem, hogy az idő és a pénz szorításában se asszisztens, se vágó, olyan fogalmak, mint vágóasszisztens, mikrofonos már nem is értelmezhető - örülni kell a hangmérnöknek egyáltalán - felvételvezető.! tényleg nem kell mindegyik, de legalább az egyik.
Tanulság: csinálják ezt a fiatalok pedig forgatni, vágni nagyon jó, csak a zugehör, az nem kellene. Az átvevők szerették, úgyhogy a vége jó és akkor minden j
Takács Vera, 2012