Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad keretében december 7-én a gdański Teatr Szekspirowsk-ban, december 9-én pedig a varsói Dom Kultury-ban látható.

Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája igazi sikertörténet: a darabot Balázs Zoltán rendezte 2015-ben a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble koprodukciójában. A premiert országos és nemzetközi turné követte (Művészetek Völgye Fesztivál – Taliándörögd; Kisvárdai Művészetek Háza – Kisvárda; Egri Kamaraopera Fesztivál – Eger; Miskolci Nemzeti Színház – Miskolc; Pécsi Harmadik Színház – Pécs; Közép-Európai Színházi Fesztivál – Kassa, Szlovákia; Théâtre Saint-Gervais – Genf, Svájc; Musiktheatertage Wien Fesztivál – Bécs, Ausztria). 2016-ban Az év komolyzenei műve – Artisjus-díjat nyert az előadás.

Sáry László műve Balázs Zoltán nagy sikerű Theomachia-rendezése (Béres Ilonával a főszerepben) után a zenei és színházi élet örömteli és újbóli Weöres-felfedezését, a zeneszerző méltó ünneplését, valamint a kortárs zeneművészet és a kortárs színházművészet ritka együttállásait kínálja a közönségnek.

Balázs Zoltán rendezései nem egyszer arattak már nagy sikert itthon és külföldön: A kommunizmus története elmebetegeknek című chicagói rendezéséért legutóbb elnyerte a Legjobb rendező díját az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon, az előadást a chicagói kritikusok a Legjobb előadás kategóriájában jelölték Jefferson Awards elnevezésű éves kritikusi díjukra is. A Maladype 100. Übü király-előadását korábban az Amerikai Egyesült Államokban ünnepelte; a világlátott, többek között a 2011. évi wroclawi DIALOG Nemzetközi Színházi Fesztiválon is bemutatott Leonce és Léna szintén százszor került színre. A Weöres Sándor egysorosára épülő, az INFANT Nemzetközi Színházi Fesztiválon Fődíjat nyert és 2011-ben az olsztyni DEMOLUDY Nemzetközi Művészeti Fesztiválon, valamint 2015-ben a varsói Teatr Bazaban is vendégszereplő Tojáséjt közel nyolcvanszor; Csehov Platonovját pedig negyvenszer láthatta a közönség.

A Remek hang a futkosásban korábbi genfi vendégjátékának helyszíne sem volt ismeretlen a Maladype vezetője számára, hiszen 2016 őszén ugyanott, az Ici c’est ailleurs elnevezésű fesztiválon a kortárs magyar színházi élet független színházi vonatkozásairól tartott előadást. Philippe Macasdar, a genfi színház igazgatója ekkor figyelt fel a Maladype szellemiségére és újító jellegű előadásaira. Az előadás Thomas Desi fesztiváligazgató meghívására a bécsi Musiktheatertage Wien Fesztiválon is vendégszerepelt, ahol a közönségtalálkozót és a szakmai beszélgetést követő napon a rendező az általa kidolgozott Aranybogár-módszer címmel színházi workshopot is tartott a fesztivál résztvevői számára.

Az alkotók gondolatai az előadásról:

„Zene és szöveg tökéletes egymásra találása Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája. Sáry előtt aligha jutott volna eszébe bárkinek egy opera alapjául Weöres Sándor versét venni, a Téma és variációkat operaszövegkönyvnek választani. A „félig komoly opera” műfaji meghatározás azt jelenti, hogy a szűk egyórás műben minden másképp zajlik, mint ahogyan egy operában megszoktuk. Weöres Sándor egyes versszakainak szavai mindig más és más szórendben hangzanak el, így csupán a játszókon és közönségen múlik, hogy milyen új jelentéstartalmat adnak a folyton felcserélődő szavak együttesének. Az előbbieken túl viszont minden adott, ami egy kamaraoperához szükséges: nyitány, 12 jelenet, áriák, recitativók, kórusok és utójáték. A zárszámok Sáry kreatív zenei gyakorlatain alapuló társasjátékok, az utójáték pedig a klasszikus vígoperai finálék paródiája.”

Részlet az előadásról megjelent magyar kritikákból:

„Krónikásként hosszan keringek az előadás körül anélkül, hogy le tudnám írni, tulajdonképpen mi is történik a meglehetősen kis területű színházi arénában. Azonban az, ami történik, olyan elbűvölően változatos, váratlan, kamaszos, ihletett, erotikus, komikus, emberi, meghökkentő, hogy szóbeli érzékeltetése a maga konkrétságában teljesen reménytelen. De szavamat adom, hogy az egész minden pillanatban élvezetes és megunhatatlan.”
Malina János zenetudós, zeneesztéta – Muzsika, 2015

„Az előre megírt, kötött zenemű az előadás során – nem tudok jobb szót – belecsipkéződik a térbe. Akusztikus térhímzés ez, ami itt, előttünk születik. Az adott hanghatások a „MINTHA” élmény megélését segítik, a térbeli játékok viszont, mint például a tenyérnyi, parázspiros madárpihe lélegzetekkel való, fújkáló röptetése, elejtése és elrablása, vagy a zongoraszékekből épült torony lélegzetelállító megépítése és megmozdítása a mutatványok feszültségét, a Molnár Gál Péter által oly pontosan fogalmazott, nagybetűs „HÁTHA!” – némi galádságtól sem mentes – cirkuszi izgalmát hozzák. Hullámzik és kattog maga a látvány, vele és mögötte, felette-alatta röpköd a zene, pokolian pontos, begyakorolt koreográfiára, vagy a most születő mutatvány izgalmának vacogásától kísérve.”
Gabnai Katalin, színműíró, kritikus, egyetemi tanár – GRAMOFON, 2017

Október 22-én és november 12-én különleges eseményekre kerül sor a Maladype Színházban: 25. előadásához érkezik a társulat két meghatározó előadása, William Shakespeare III. Richárdja és Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája. A Maladype Színháztól nem állnak messze a nagy szériát futó előadások: nemzetközi fesztiváldíjas 100. Übü király-előadásukat korábban az Amerikai Egyesült Államokban ünnepeltük; a világlátott Leonce és Lénát szintén száz alkalommal, Weöres Sándor egysorosása épülő, fesztiválfődíjat nyert Tojáséjt közel nyolcvanszor; Csehov Platonovját negyvenszer láthatta a közönség. A kitartó szakmai és közönségérdeklődésnek köszönhetően a Zsótér Sándor által rendezett III. Richárdot májusban a szegedi Finálé Fesztivál, júliusban a gyulai Shakespeare Fesztivál is vendégül látta.

Részletek az előadásról megjelent kritikákból:

„Balázs Zoltán mindenkit képes vagy átverni, vagy megöletni, vagy maga mellé állítani egy időre. Végig bírja szusszal a két és egynegyed órás játékot, érezni a virtuozitását, élvezi a szerepet is, ahogy III. Richárd is élvezte Shakespeare beállításában az általa irányított színjátékot, amelynek nem nézői voltak, pusztán áldozatai.”
Makk Zsuzsa

„Balázs Zoltán, mint Richárd nem játssza el a figura testi hibáit, amelyekről a híres kezdő monológban hallunk, Glosterje inkább jó kiállású királyi sarj, aki nem bosszút akar állni a természeten fogyatékosságaiért, hanem pusztán a hatalom megszerzéséért dönt úgy, hogy gazember lesz, és lemészárol mindenkit, aki az útjába áll. (...) Az eredmény egy izgalmasan kísérletező, erős színészi alakításokkal tűzdelt előadás lett.”
Kiss Csaba

„Az előadás Szigligeti Ede 1878-as fordítását használja. Bár a 138 éves szöveg tele van meglepő, nagy erejű kifejezésekkel (pl. kakodaemon; szögarczú), de a mai köznyelvhez szokott fül számára nem könnyű követni, mert nemcsak a kifejezéskészlete meglepő, hanem az építkezésmódja, a mondattagolása, a ritmusa is eltér attól, amit megszoktunk. (...) Zsótér Szigligeti fordításának választásával azt éri el, hogy engedjük el a nyelvet, és tapadjunk rá a gesztusokra. Ne zavarjon bennünket, ha nem értünk mindent, mert a szavak úgyis csak arra valók, hogy átverjenek mindenkit. Az igazsághoz nem visznek közelebb. (...) Az előadás könnyed iróniája súlyos tapasztalatokat rejt. Ennek érzékeltetésében nagyszerű társakat talál Zsótér a színészekben, Balázs Zoltán mellett elsősorban Kádas Józsefben, Friedenthal Zoltánban, Huszárik Katában, Fila Balázsban, Szilágyi Ágotában, de a többi játszóban is.”
Bíró Kristóf

Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája igazi sikertörténet: a darabot Balázs Zoltán rendezte 2015-ben a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon a Maladype és a Qaartsiluni Ensemble koprodukciójában. A premiert országos és nemzetközi turné követte (Kisvárdai Művészetek Háza, Kisvárda; Művészetek Völgye Fesztivál, Taliándörögd; Kamara Opera Fesztivál, Eger; Nemzeti Színház, Miskolc; Pécsi Harmadik Színház, Pécs Közép-Európai Színházi Fesztivál, Kassa, Szlovákia; Théâtre Saint-Gervais, Genf, Svájc; Musiktheatertage Wien Fesztivál, Bécs, Ausztria). A 2016-ban Az év komolyzenei műve – Artisjus-díjat elnyert előadás december 7-től 9-ig Lengyelországban, Varsóban és Gdańskban vendégszerepel. Sáry László műve Balázs Zoltán nagy sikerű Theomachia-rendezése után (Béres Ilonával a főszerepben) a zenei és színházi élet örömteli és újbóli Weöres-felfedezését, a zeneszerző méltó ünneplését, valamint a kortárs zeneművészet és a kortárs színházművészet ritka együttállásait kínálja a közönségnek.

Részlet az előadásról megjelent kritikából:

„Krónikásként hosszan keringek az előadás körül anélkül, hogy le tudnám írni, tulajdonképpen mi is történik a meglehetősen kis területű színházi arénában. Azonban az, ami történik, olyan elbűvölően változatos, váratlan, kamaszos, ihletett, erotikus, komikus, emberi, meghökkentő, hogy szóbeli érzékeltetése a maga konkrétságában teljesen reménytelen. De szavamat adom, hogy az egész minden pillanatban élvezetes és megunhatatlan.”
Malina János

„Az előre megírt, kötött zenemű az előadás során – nem tudok jobb szót – belecsipkéződik a térbe. Akusztikus térhímzés ez, ami itt, előttünk születik. Az adott hanghatások a „MINTHA” élmény megélését segítik, a térbeli játékok viszont, mint például a tenyérnyi, parázspiros madárpihe lélegzetekkel való, fújkáló röptetése, elejtése és elrablása, vagy a zongoraszékekből épült torony lélegzetelállító megépítése és megmozdítása a mutatványok feszültségét, a Molnár Gál Péter által oly pontosan fogalmazott, nagybetűs „HÁTHA!” – némi galádságtól sem mentes – cirkuszi izgalmát hozzák. Hullámzik és kattog maga a látvány, vele és mögötte, felette-alatta röpköd a zene, pokolian pontos, begyakorolt koreográfiára, vagy a most születő mutatvány izgalmának vacogásától kísérve.”
Gabnai Katalin

Következő 25. előadások:

III. Richárd:
2017. október 22., 14.00 óra, Maladype Színház, 1088 Bp., Mikszáth tér 2.

Remek hang a futkosásban:
2017. november 12., 19.00 óra, Ferencvárosi Művelődési Központ, Színházterem, 1096 Bp., Haller u. 27.

Matei Visniec: A pandamedvék története, amiként az a szaxofonos meséli el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik egy abszurd dráma felolvasószínházi előadása a társulatra jellemző stílusjegyekkel és művészi igényességgel került bemutatásra – a nézők kérésére – immár második alkalommal.

A Maladype előadása ugyanis több egy egyszeri, verbalitásra épülő eseménynél: Balázs Zoltán rendező festmények mintájára komponálja a jelenetek képi világát: vizuális költeményt hoz létre, mely tíz jelenetben és tizennégy képben - az abszurd műfaji jellemzőitől eltérő módon – a főszereplő spirituális utazásáról, valamint a tökéletes harmónia felé épülő férfi-női kapcsolatról szól.

Az epizodikus jelenetsort - a szaxofonos utazását az „újjászületéstől” a megszabadulás (nirvána) felé, melyhez a valóság megismerésén keresztül vezet az út - a találkozás és a búcsú foglalja keretbe Vergiliusa: „Vénusz”, a titokzatos Nő, akinek feltűnése a szaxofonos életében egyúttal az érzelmek, érzékek újjászületését - egy új korszak kezdetét, a naivitás, a lelki tisztaság világát hozza. A szaxofonos az „előző életéből” nem emlékszik semmire: nincs múltja, csak jelene, s a jelenben kilenc találkozást kér a Nőtől, melyet az új érzetek iránti vágy generál.

Találkozásaik az együtt-lét, jelen-lét játékai – az élet pillanatainak meg- és átélése, a lélek utazása, a tapasztalatszerzés állapotai. A jelenetekhez választott festői világkép, művészeti stílus a főhős valósághoz való viszonyának, azaz az érzékelt ingerek intenzitásának, belső reprezentációjának változásait jeleníti meg: azt a folyamatot, amelynek során a férfi fokozatosan elszakad a mindennapi valóságtól és a belső figyelem erősödésével útja a spirituális lét, a lélek tökéletes szabadsága felé halad.

Az előadás felolvasószínház, a szövegkönyvet esztétikusan és szervesen beépítve az élőképekbe: a dráma olvasható kellékeken, díszletelemeken. A statikus képek összpontosítják a figyelmet: a verbalitáson a hangsúly, ugyanakkor esztétikai és intellektuális élményt is ad. A párhuzamok felismerése okán a néző aktív alkotótárssá válik, így a nyelvi, akusztikai és vizuális jelek kapcsolatának dekódolása az élettapasztalat, a személyes életút stációja, a pillanatnyi lelkiállapot, valamint a filozófiai és képzőművészeti előismeretek mélységétől függően egyéni impressziókat, egyéni értelmezéseket eredményez, melyek az előadás által kínált jelentésmezőben helyezkednek el.

A képzőművészeti időutazással az író, a rendező, a színész, a néző együttesen alkotja meg a drámáról saját olvasatát. A darab mélysége, a rendezői koncepció – az erős képi jelentésességnek köszönhetően – már a felolvasószínházi formában is felfedezhető.

Játsszák: Tankó Erika, Molnár Mariann, Lendváczky Zoltán, Orosz Ákos

Rendező: Balázs Zoltán

Látványtervi inspirációk: Boticelli, Ghirlandaio, Bosch, El Greco, Botero, Picasso, Grünewald, Dalí, Van Eyck, Rubljov, Kahlo, Bakst, Chagall, Hokusai

A Maladype Színház nagy sikerű nonverbális előadása, az „Augusztus” Pozsony, Prága, Nagyszeben és Maribor után a Nyugat-Balkáni Kulturális Évad bosznia-hercegovinai „Magyar Kulturális Hetek” elnevezésű programsorozatában március 8-án Szarajevóban, és március 9-én Zenicán mutatkozik be a Téli Fesztiválon. A társulat ezt követően április 23-án Moszkvában, a „Your Chance” Nemzetközi Színházi Fesztiválon vendégszerepel.

A Szarajevói Téli Fesztivál február 7-től március 21-ig gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket Bosznia-Hercegovina fővárosának utcáin, terein, a különböző galériákban és színházakban. A fesztivál tizenkét helyszínén a világ 41 országából mintegy 1200 művész mutatkozik be. A nagy múltú nemzetközi kulturális és művészeti fesztivál 1984-ben, a XIV. Téli Olimpiai Játékok alatt indította első évadját (innen származik elnevezése is). Idén a “zaj és düh” („buka i bijes”) mottó jegyében zajlanak majd a színházi és összművészeti események. A Téli Fesztivál a nyitottság és a szabadság határtalan eszméjét a művészet eszközeivel hirdeti a térség országainak közelmúltbeli újrarendeződése után. Az idei fesztivál díszvendége Magyarország.

Április 12-27. között kerül sor Moszkvában az Orosz Színházi Szövetség által rendezett “Your Chance”elnevezésű Nemzetközi Színházi Fesztiválra. A Maladype társulata Augusztus c. előadását április 23-án a Na Strastnom színházban mutatja be. A 12 éve megrendezett „Your Chance” fesztivál a világ legjobb pályakezdő színészei számára nyújt lehetőséget szakmai tudásuk megmutatására. Évről évre, Moszkvában találkoznak Oroszország, Európa, Ázsia és Amerika legtehetségesebb fiatal színházművészei. A híres “Na Strastnom” színházi központban számos kísérletinek indult projekt később a moszkvai és az oroszországi kulturális élet szerves részévé lett. Sok, mára híressé vált színész és rendező első lépéseit ennek a színháznak a színpadán tette meg. Új irányzatok és új nevek kapnak lehetőséget idén is.

Az alkotók ajánlója:

A mágikus-realista szerző Bruno Schulz Fahajas boltok – Összegyűjtött elbeszélések (1934) című művében a Monarchia végnapjait írja meg egy galíciai kisvárosban, amelyben saját apja, Jakub a szolid kereskedő és filozófus-mágus alakjában Józef, a gyermek szemével láttatja a régi világ letűnését. A novellák a városban élő kereskedő család történetét beszélik el. Bár Bruno Schulz a német expresszionisták, Robert Musil és Franz Kafka szellemi társa, velük ellentétben az egyetemes méretűre dimenzionált rettegés helyett ő inkább saját gyerekkorából épít házat magának. A rendező, Balázs Zoltán, a novellák alapján készült Augusztus c. nonverbális előadásban a szerző nem mindennapi nyelvezetét fordítja át képekre, a test, a mozgás, a gesztus nyelvére, amelyet a társulat színészeinek bravúros játéka és finom intellektusa tesz plasztikussá.

Bruno Schulz: Augusztus

Rendező: Balázs Zoltán
Játsszák: Bödők Zsigmond, Dőry Brigitta, Erőss Brigitta, Fekete Róbert, Jáger Simon, Lukács Andrea, Mesés Gáspár, Szilágyi Ágota, Zsenák Lilla
Produkciós vezető: Balázs Katalin
Nemzetközi kapcsolatok: Huszár Sylvia

2019.03.08. 19:30 – Sarajevsko Narodno pozorište, BIH
2019.03.09. 19:30 – Bosansko Narodno pozorište, Zenica, BIH
2019.04.23. 19:00 – Na Sztrasztnom, Moszkva, RUS

A Maladype Színház vendégjátéka Szarajevóban és Zenicán, a Nyugat-Balkáni Kulturális Évad eseménysorozatának keretében, a KKM Balassi Intézet támogatásával jött létre. Az oroszországi vendégjáték Magyarország Moszkvai Nagykövetségének támogatását élvezi.

BDPST24.hu, 2019. 03.07.

Jövőre ünnepli fennállásának 18. évét a Maladype. A magyarországi független színházi szféra egyik legmeghatározóbb alkotóműhelyének vezetője, Balázs Zoltán és a színház társulatának régi és új tagjai a „nagykorúvá válást” megelőzően rendhagyó évadnyitó sajtótájékoztatót tartottak a TRIP Hajón, amely játszóhelynek a 2018/2019-es évadban a Maladype kiemelten fontos és meghatározó társulata lesz.

A sajtótájékoztatón a TRIP Hajó igazgatója és művészeti vezetője: Magács László színházrendező, valamint a Maladype Színház alapítója és művészeti vezetője: Balázs Zoltán színész, rendező ismertették a következő szezonra tervezett együttműködés szakmai és strukturális stratégiájának alapjait. A Maladype jelenlegi repertoárjának három emblematikus előadása – III. Richárd (r. Zsótér Sándor), Csongor és Tünde (r. Balázs Zoltán), Augusztus (r. Balázs Zoltán) – 2018 novemberétől a TRIP Hajó Színháztermében lesz látható. A koprodukcióban készülő két új bemutató pedig – T. S. Eliot: A kopár föld (r. Szabó K. István – bemutató: 2019. január 11) és Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő(r. Balázs Zoltán – bemutató: 2019. április 11) – már a helyspecifikus játszóhely adottságait veszi figyelembe.

Bemutatásra került a Balázs Zoltán által megfogalmazott „ÖT KAPU” elnevezésű korspecifikus színház-metodikai koncepció és a hozzá rendelt komplex színházművészeti és tehetségmentő/gondozó program is. Az elképzelés egyfajta szakmai javaslatcsomag a színpadművészet megújítása számára, amelyben a független színházi alkotó több műfajra kiterjedő, hazai és nemzetközi terepen szerzett színházi ismereteire, pedagógiai tapasztalataira alapoz. Így jutott el egy a „lényeglátás” jegyében megfogalmazódó modern színházelméleti alternatíva gyakorlati kidolgozásához.

Az ÖT KAPU program olyan tehetséges fiatal pályakezdő színészeket kíván felkarolni, akik a színházi megértés általános folyamatait új perspektívába helyezik. Az új módszer elsődleges elsajátításával a jövő színházművészetének „modern művészei”-ként fogják tudni kamatoztatni mindazt a művészi-szakmai igényességet és specifikus tapasztalati tudást, amelyre a „régi” és „új” tudás közötti kapcsolatok kialakítása révén pályájuk során szükség lesz.

A Maladype művészeti vezetője kivételes lehetőségnek tartja, hogy színházi műhelye a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (MME) végzős színészosztályának együttes leszerződtetésével – az ÖT KAPU kutatási tapasztalataira és fejlesztési produktumaira építve – hozzájárulhat egy újfajta színházi modellként szolgáló, innovatív és hiánypótló tevékenység megvalósításához is. Ennek köszönhető, hogy szeptember 1-től a Maladype jelenlegi társulatának öt tagja (Szeniorok) hét új játszótársat (Juniorok) üdvözölhetett a független színházi alkotóközösségben.

A sajtótájékoztatón bemutatkoztak a Maladype Junior csapatának tagjai (Dőry Brigitta, Erőss Brigitta, Fekete Róbert, Jáger Simon, Lukács Ivett Andrea, Mesés Gáspár, Zsenák Lilla) és az ÖT KAPU koncepcióban trénerként részt vállaló alkotók (Dr. Illés Györgyi, beszédtanár, Huszárik Kata, színművész, Mogyoró Kornél, ütőhangszeres előadó, Szilágyi Ágota, színművész) is megosztották oktatói elképzeléseiket az érdeklődőkkel. Huszár Sylvia, a Maladype nemzetközi kapcsolataiért felelős személye a színház külföldi sikereiről, a 2018/2019-es évad fesztiválmeghívásairól és vendégjátékairól beszélt, valamint vázolta az ÖT KAPU program által generálható lehetséges nemzetközi vonatkozásokat is.

Balázs Zoltán végezetül kitért a független társulatok mindennapi fenntarthatóságának és finanszírozási nehézségeinek több éve húzódó ellentmondásaira. Felhívást intézett a kulturális élet felelős fenntartói és szakmai szervezetek felé, hogy kiemelten kezeljék és támogassák azokat a stabil szakmai értékrendet képviselő művészeti közösségeket, akik alkotómunkájukban hosszú távú koncepcióval rendelkeznek.

Színház.org, 2018. szeptember 27.

A bukaresti Odeon Színház idén mutatta be Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerző Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Az előadás december 15-én Tuniszban lesz látható a 20. alkalommal megrendezésre kerülő Journées Theatrales De Cartage Fesztiválon, amely az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválja. A közönség számára változatos műfajokat kínáló (a prózától a mozgásszínházig, a klasszikus daraboktól a kortárs művekig) összművészeti esemény hét nap alatt rengeteg szakmai programot és újító jellegű színházi előadást mutat be.

A Gardénia sikerének, valamint az Odeon Színház társulatával kialakult személyes és művészi kapcsolatnak köszönhetően a Maladype Színház vezetője rendezőként újabb meghívást kapott a 2018/2019-es évad második felére. Balázs Zoltán ezúttal az új vezetés műsortervéhez illeszkedő kortárs olasz fenegyerek, Pier Lorenzo Pisano „For your own good” című művét fogja színpadra állítani. A május végén bemutatásra kerülő előadás – ahogyan a Gardénia is – szintén a FabulaMundi Playwriting Europe elnevezésű nemzetközi projekt keretében valósul meg.

A 2018 novemberében Bukarestben megrendezett FNT – Nemzeti Színházi Fesztivál elnevezésű színházi seregszemlén – amely a magyarországi POSZT versenyprogramjának felel meg -, Balázs Zoltán rendezése számos külföldi meghívást is kapott. Az Odeon Színház nemzetközi jelenlétét erősítve az előadás a 2018/2019-es évadban bemutatkozik majd Spanyolországban, Olaszországban és Kolumbiában is.

A Gardéniáról:

Elzbieta Chowaniecz darabjának névtelen nők a szereplői, akiket csak számokkal jelöl a szerző. A Gardénia részleges családtörténet: négygenerációnyi lengyel nő drámája, közülük a legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, az ő lánya 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történtét békében és háborúban, gazdagságban és szegénységben, összetett, mégis pofon egyszerű viszonyaikra is fény derül anya és lánya, nagyanya és unokája, dédanya és dédunokája között. Miként befolyásolják viselkedésü(n)ket az örökölt hajlamok és a tanult viselkedésminták? Függetleníthetjük-e magunkat a mindenkori társadalmi körülményeinktől? Kivonhatjuk-e magunkat a családi hagyományok-beidegződések kényszerei alól? Többek között ezekre keresi a választ Elzbieta Chowaniecz drámája.

Színház.org, 2018. december 14.

A Maladype Színház Európa, Ázsia és Amerika számos országában/államában rendszeres vendége a nemzetközi színházi fesztiváloknak. A társulat tagjai az idei évadot is külföldi vendégszereplésekkel kezdték, s jelentős díjakban is részesültek.

A Maladype társulata szeptemberben több fesztivált is megjárt Remek hang a futkosásban című előadásával. Sáry László „félig-komoly” kisoperája előbb a szlovákiai Zsolnán volt látható, az Új Zsinagógában, ahová a Qaartsiluni Ensemble társulatával közös előadásuk a Kortárs Európai Előadóművészeti programsorozat keretében kapott meghívást.

Ezt követően a podgoricai FIAT – Nemzetközi Színházi Fesztiválon is részt vehettek, Balázs Zoltán rendezését a szakmai zsűri a „Legeredetibb zenei koncepció színpadi megvalósításért” díjazta. A zsűri döntése értelmében: „Az együttes meglepő kifinomultsággal és egyben szuggesztív erővel jut el a tökéletességre vitt stílusvarázslatig. A művészek, akik otthonosan mozognak a színházi szakma széles skáláján, a zene és a tánc közegében valósítják meg az izgalmas kísérleti koncepciót.”

A montenegrói siker után október elején a Remek hang csapata az Ararát-hegy tövében, a jereváni HIGH FEST nemzetközi összművészeti fesztiválon adta elő Weöres Sándor kombinatorikus versét és annak színpadi „térhímzését”.

A Maladype III. Richárd előadása még májusban a brnói Világszínház Fesztiválon vendégszerepelt először a nemzetközi színtéren. A Zsótér Sándor által rendezett és kiváló vendégművészekkel színre vitt előadás, azóta több jelentős nemzetközi Shakespeare fesztiválra is meghívást kapott. Az előadás 2019-ben bemutatkozik a bitolai Shakespeare Fesztiválon, Macedóniában és Németországban, a Neuss-i Shakespeare Fesztiválon, tárgyalások folynak iráni, angliai és dán fesztiválokkal is.

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (MME) Augusztus című vizsgaelőadása, amelynek szereplői 2018. szeptember 1-től már a Maladype Színház Junior csapatát alkotják, szintén számos fesztiválmeghívást kapott a 2018/2019-es évadra. A Balázs Zoltán által rendezett nagysikerű előadás – amely már eddig is több külföldi elismerésben részesült – októbertől a Maladype Színház produkciós szervezésében jut el a világ több pontjára. A Bruno Schulz novelláiból inspirálódott non-verbális előadás október 18-án Szlovéniában, a Maribori Borstnik Nemzetközi Színházi Fesztiválon, október 19-én pedig a Lendvai Kulturális Központban lesz látható.

A bukaresti Odeon Színház Elżbieta Chowaniecz Gardénia című darabja Balázs Zoltán rendezésében szeptember 25-én a FITO – Nagyváradi Nemzetközi Színházi Fesztiválon vendégszerepelt. A Fabula Mundi Playwriting Europe elnevezésű nemzetközi projekt keretében megvalósuló előadás színpadra állításáért a szakmai- és a diák zsűri is Balázs Zoltánnak ítélte a Legjobb rendező díját.

A fesztiválon díjazták az előadás díszlet – (Constantin Ciubotariu) és jelmeztervezői (Andrada Chiriac) munkáját is. A Gardénia október 14-én volt látható a bukaresti Festivalului Fest(In) pe Bulevardnemzetközi színházi fesztiválon, majd október 25-én és 27-én a romániai POSZT-on, a FNT – Nemzeti Színházi Szemlén tekinthetik meg az érdeklődők. Az előadás a november 10-i ploiesti-i Nemzetközi Színházi Fesztiválon való vendégjáték után Olaszországban mutatkozik be, a milánói Kortárs Drámák Nemzetközi Seregszemléjén.

A Maladype Színház nemzetközi kapcsolatainak, külföldi vendégjátékainak és együttműködési törekvéseinek eredményességét jelzi, hogy előadásai iránt folyamatosan nő a figyelem a nemzetközi színházi világban. A külföldi fellépések alkalmával szerzett tapasztalatok gazdagítják és formálják a társulat alkotói szemléletét, érzékennyé teszik az újdonságok, a progresszív színházi gondolatok iránt. Nyitottan a világszínházi folyamatokra, az évad második felében olyan távolabbi országok is szerepelnek a Maladype nemzetközi terveiben, mint Szingapúr, Kína, Uganda és Izrael.

Színház.org, 2018. október 15.

Május végén Brnóban, a Világszínház Fesztiválon vendégszerepelt a Maladype Színház III. Richárd előadása.

A csehországi bemutatónak a valamikori Alfa moziban működő, immár 44 éves múltra visszatekintő, HaDivadlo kísérleti színház adott otthont. A Maladype társulata nem ismeretlen a cseh közönségnek: 2010-ben, Brnóban, az éppen akkor induló THEATRE WORLD Nemzetközi Színházi Fesztiválon mutatta be először a mára már legendássá vált Leonce és Léna c. előadását, majd 2011-ben, Prágában, a nemzetközi színházi terepen szintén jelentős sikereket megélt Übü király c. előadása szerepelt a Divadlo Na zábradlí színház által szervezett fesztiválon.

A Divadelní Svět Brno (DSB, Világszínház) elnevezésű nemzetközi színházi fesztivál az egyik legjelentősebb csehországi fesztivál, amelynek szervezői évről-évre a hazai és a világszínpad legjobb előadásaiból válogatnak. A közönség számára változatos műfajokat kínáló – a prózától a mozgás színházig, a klasszikus daraboktól az alternatív performanszokig terjedő – színházi szemle fő lebonyolítója immár második éve a brnói Nemzeti Színház. Az idei látogatottság jelentősen felülmúlta a tavalyit; a közel 8000 néző a 20 előadásra már több héttel a fesztivál megnyitása előtt, elővételben megvásárolta a jegyeket. A fesztivált számos szakmai esemény kísérte, de a több mint negyven templommal büszkélkedő morvai nagyvárosban a vendégtársulatok számára talán a legérdekesebbnek a Templomok éjszakája elnevezésű program bizonyult.

A nemzetközi színházi fesztivál idei mottója a Szabadság! volt. A fesztivál előadások szinte mindegyike a szabadság törékenységére figyelmeztetett. A kollektív és egyéni felelősségre, hogy nem lehetünk közömbösek a körülöttünk zajló események iránt, hogy véleményt kell formálnunk és állást kell foglalnunk valahányszor az alkotás, a művészet, a szólás szabadsága a tét. A Világszínház Fesztivál a Forman-fívérek Színházának legújabb, a helyszínre szabott előadássorozatával, a Deadtown-nal nyílt meg, amely produkció a fesztivál 6 napja alatt minden este látható volt a város főterén. A nemzetközi mezőnyben jelen volt a bukaresti Bulandra Színház Macbeth előadása, amelyet a Magyarországon is jól ismert Michal Dočekal rendezett. A szlovák Nemzeti Színház a rendszerváltás témáját járta körül Elitek c. előadásában, amelyet a cseh Jiří Havelka rendezett.

A Maja Pelević és Olga Dimitrijević szerb drámaíró-rendező-előadó páros a Szabadság: a legdrágább kapitalista szó c. darabjában az egyik utolsó kommunista államról, Észak-Koreáról festett megrázó képet. Oliver Frljič horvát rendező két előadása is szerepelt a fesztiválon: a varsói Powszechny Színház Frljič Átok című előadását mutatta be; a ljubljanai Mladinsko Gledaliste több nemzetközi koprodukciós partner bevonásával készült A mi erőszakunk és a ti erőszakotok c. előadása a korábbiakhoz hasonlóan Brnóban is kiváltotta a katolikus egyház elitélő nyilatkozatát és a bemutatót itt is petíciók és tiltakozások özöne kísérte. Egy ultra nézeteket valló csoportnak, akik a „Tisztességes emberek” elnevezésű mozgalom tagjai, a színpadon közel fél órán át sikerült fizikai jelenlétünkkel és sípolással blokkolni az előadást.

Shakespeare III. Richárdját Zsótér Sándor állította színpadra Szigligeti Ede több mint százéves fordításában, a címszerepet a társulat vezetője, a színészként több éves szünet után visszatérő Balázs Zoltán alakítja. A rendező és a társulat alkotói kapcsolata évekkel ezelőtt Wyspianski Akropoliszával kezdődött, és olyan előadásokkal folytatódott, mint Musset Lorenzacciója, Beaumarchais Figaro házassága, Brecht Don Juanja vagy Genet Balkonja.
A Maladype Színház III Richárd előadása a 2017-es Gyulai Shakespeare Fesztivál és a 2018-as Brnoi Theatre World Nemzetközi Színházi Fesztivál után 2019-ben Macedóniában, Németországban és Dániában mutatkozik be a Nemzetközi Shakespeare Fesztiválokon.

„A panelek sokszor nagyon kedvezőek, mert ha valaki elég gyorsan szeretne eljutni a közönséghez, akkor egy beazonosítható kódrendszert tud használni: ő volt népünk vezetője, ő most népünk vezetője, vigyázzatok tehát emberek!, mert ő lesz népünk vezetője. És akkor az emberek azt hiszik, hogy értik a dolgot. De az nem ilyen egyszerű. A III. Richárdban egy olyan emberről van szó, aki pontosan tudja, hogy mi a jó és mi a rossz. Sokkal könnyebb lenne egy olyan embert bemutatni, akinek nincsen erkölcse, és átszáguld mindenkin. Ennél nehezebb egy olyan embert bemutatni, aki tudja, hogy mi a jó és mi a rossz, és valamiért az utóbbi mellett dönt. És közben sajnos nincsen senki a közelében, aki jobb lenne a Deákné vásznánál. Inkább ez a közeg az ijesztő, és az számunkra a kihívás, hogyan lehet ezt megmutatni egy színházi előadásban” – mondta Zsótér Sándor az előadásról.

Színház.org, 2018. június 17.

2018. május 31-én mutatja be a bukaresti Odeon Színház Elżbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerző Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Az előadás a FabulaMundi Playwriting Europe elnevezésű nemzetközi projekt keretében valósul meg négy odeonos színésznő, Antoaneta Zacharia, Paula Niculita, Simona Popescu és Mádálina Ciotea előadásában. A különleges vizualitású előadás díszlettervezője Constantin Ciubotariu, jelmeztervezője Andrada Chiriac.

Elżbieta Chowaniecz darabjának névtelen nők a szereplői, akiket csak számokkal jelöl a szerző. A Gardénia részleges családtörténet: négygenerációnyi lengyel nő drámája, közülük a legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, az ő lánya 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét békében és háborúban, gazdagságban és szegénységben, összetett, mégis pofonegyszerű viszonyaikra is fény derül anya és lánya, nagyanya és unokája, dédanya és dédunokája között. Miként befolyásolják viselkedésü(n)ket az örökölt hajlamok és a tanult viselkedésminták? Függetleníthetjük-e magunkat mindenkori társadalmi körülményeinktől? Kivonhatjuk-e magunkat a családi hagyományok-beidegződések kényszerei alól? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Elzbieta Chowaniec drámája. A bukaresti előadásban a szerepeket Antoineta Zacharia, Paula Niculita, Simona Popescu és Madalina Ciotea játssza.

A bukaresti Odeon Színház, mely egyike Románia legjelentősebb színházainak, 2011-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A neoklasszicista stílusú épület Majestic Színházterme -Európában egyedüliként – elhúzható tetővel rendelkezik, így az Odeon nyáron szabadtéri színházként is működik. A színház a ’89-es forradalom után a világszerte ismert rendező, Vlad Mugur igazgatósága alatt lett nemzetközi hírűvé. Őt követték az igazgatói székben Alexandru Dabija és Mihai Maniutiu rendezők, majd Dorina Lazar színésznő. Falai között olyan neves rendezők dolgoztak, mint Andrei Serban, Alexander Hausfater, Dragos Galgotiu, Bocsárdi László, Radu Afrim vagy Gianina Carbunariu. Az Odeon Színház együttműködve a Samsunggal, a komplex repertoárját alkotó klasszikus és kortárs művek mellett, a kísérleti előadások és a multikulturális programok számára is nagy teret enged a legújabb audiovizuális technikák integrálására is.

Balázs Zoltán, a Maladype Színház vezetője, aki nemrég a magyar színház nemzetközi elismertetéséért a Színházi Világnap alkalmából a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar központjának elismerésében, Hevesi Sándor-díjban részesült, nemcsak saját társulatával, de rendezőként is rendszeres vendége a világ különböző fesztiváljainak és színházainak. Rendezett már Amerikában, Franciaországban, Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában és a rendkívül erős román színházi életnek is visszatérő alkotója. 2005-ben a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendezte az Odüsszeusz hazatérése című előadást, 2011-ben a Maladypével a SIBFEST Nemzetközi Színházi Fesztiválon játszotta a világot látott Leonce és Léna, majd 2012-ben a fesztiváldíjas Tojáséj és Platonov című előadásokat. A következő év tavaszán a Radu Stanca Nemzeti Színház és a Maladype koprodukciójában mutatták be az öt UNITER-jelölést kapott Mester és Margaritát, 2017-ben pedig a kommunizmus története elmebetegeknek című előadásáért elnyerte a Legjobb rendező díját az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon..Románia fővárosában most rendez először.

A színész, rendező először Matei Visniec látomásos abszurdja, a Dada Cabaret kapcsán került szorosabb kapcsolatba az Odeonnal. A színház akkori vezetője, a Románia szerte színészként és színházigazgatóként is elismert Dorina Lazar, a Budapesten nagy szakmai- és közönségsikerrel bemutatott Dada-előadást szerette volna Balázs Zoltán rendezésében román színészekre „igazítva” színházában is bemutatni. Ezen szándéka végül egyeztetési okok miatt nem valósult meg, de az időközben kialakult személyes és művészi kapcsolatnak köszönhetően a Maladype vezetője rendezőként meghívást kapott a 2017/2018-as évad első felére. Szerződéskötés előtt pár nappal azonban Dorina Lazart váratlanul leváltották és az Odeon élére Cristian Sofront nevezték ki új igazgatónak, aki beiktatása után Balázs Zoltánt szintén felkérte rendezőnek. A Gardénia című kortárs darab bemutatója már az új vezetés műsortervéhez illeszkedik.

Színház.org, 2018. május 24.