15 éves a Maladype Színház
A Maladype Színház a 2015/2016-os évadban ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját.Balázs Zoltán rendező-művészeti vezető irányításával létrehozott előadásai a kezdetek óta kitartóan vizsgálják a színház különleges minőségeit. Új színházi nyelvvel kísérletező produkcióik, melyeket a szakma és a közönség kiemelt figyelemmel és jelentős díjakkal honorált, a Maladype társulatát az elmúlt évek során nemzetközileg is elismert független formációvá tették.
A 15 éves színházi alkotóműhely a jubileumi évadban új bemutatókkal és egész évadon átívelő programsorozattal kívánja bemutatni azt a koherens színházteremtési folyamatot, melynek köszönhetően a Maladype az elmúlt évek során önmagát mindig újrafogalmazni képes társulat maradt, aki új kontextusokba helyezkedve, új felismerésekre tett szert, és aki a mindenkori változást a színházcsinálás természetes folyamatának tekinti. A 15. évad az alkotók és a nézők számára egyben alkalmat teremt arra is, hogy színházművészetről alkotott közös látásmódjuk alapjait összefoglalva és továbbgondolva, új szintre emelje kereső-kutató és (közösség)teremtő munkáját.
A Maladype egyre nehezebb anyagi körülményei mellett az elmúlt években számos alkalommal különböző „túlélési stratégiák” és kényszerű megoldások sorát volt kénytelen kidolgozni. A jubileumi évadot érintő helyzetben is, - a színház támogatása a működési pályázat eredményeként radikális mértékben csökkent -, kreatív támogatói programokkal és megoldásokkal próbál reagálni a szűkülő támogatási összegekből adódó állapotokra; így a színházat folyamatosan figyelemmel kísérő nézőknek új támogatási modellek adnak majd lehetőséget a személyes kapcsolódásra.
A 2015/2016-os évadban a Maladype társulatához szerződik Huszárik Kata, és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem frissen diplomázott színművésze, Bödők Zsigmond.
A Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble koprodukciójában a Bartók Nemzetközi Szeminárium és Fesztiválon júliusban bemutatott Sáry László: Remek hang a furkosásban című „félig-komoly” operája, a novemberi budapesti bemutató előtt a Korunk Zenéje Fesztivál keretein belül a pécsi, és miskolci állomások után október 18-án Egerben a Kamaraopera Fesztiválon látható újra.
Viktor Kravcsenko: Én szabadságot választottam című könyvének bemutatóját - mely a kizárólagos jogok birtokában Magyarországon először a Maladype kiadásában, Konok Péter fordításában, a XII. Nemzetközi Könyvfesztiválon jelent meg -, november 6-án 17:00 órakor tartja a színház az Írók Boltjában.
Kravcsenko Sztálin elleni vádirata „egyszemélyes kiáltványként”, Balázs Zoltán előadásában november 14-én kerül bemutatásra. Az előadáshoz kapcsolódik a Maladype „Kravcsenko-ügy” elnevezésű átfogó színházi nevelési programsorozata, melynek szakértő-konzulensei: Bíró Judit, szociológus, az ELTE TÁT Kisebbségszociológia Tanszékének vezetője, Gyimesi Zsuzsanna, Oroszország-kutató, az ELTE BTK Ruszisztikai Központjának ügyvivő szakértője, Borbély Zoltán, jogász, ügyvéd, a Legfőbb Ügyészség korábbi szóvivője, Csepeli György, szociológus, szociálpszichológus, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Konok Péter, történész, a kötet fordítója, Pók Attila, történész, az MTA BTK TTI megbízott igazgatója és Sz. Bíró Zoltán, történész, az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa.
A színház művészei, Szilágyi Ágota és Tankó Erika személyes ihletettségű, Outlét című közös performansz-játéka egyszeri, különleges eseményként november 21-én debütál.
A Maladype és a szombathelyi Mesebolt Bábszínház koprodukciójában készülő A. P. Csehov: Három nővér című darabjának próbái Jeles András rendezésében januárban kezdődnek a Maladype Bázison. A bemutató tervezett időpontja március 10.
A 2016-os év első napjaitól Balázs Zoltán a chicago-i Trap Door Theatre meghívására Matei Vișniec: A kommunizmus története elmebetegeknek című darabját állítja színpadra az Amerikai Egyesült Államokban.
William Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából a szerző III. Richárd című drámáját Zsótér Sándor rendezi a Bázison. A bemutató tervezett időpontja május 14.
Matei Vișniec: Dada Cabaret című kortárs darabjának ősbemutatója, a dadaizmus megszületésének centenáriumára, nemzetközi partnerek együttműködésével valósul meg Farkas Gábor Gábriel és zenekarával koprodukcióban, Balázs Zoltán rendezésében. A bemutatóra a tervek szerint 2016 júliusában kerül sor.
Az évadban továbbra is látható a Maladype Bázison Hajdú Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című rendezése.
Folytatódnak a Kamarakoncertek és a Numera! című nagysikerű programsorozatok, valamint a Crossroads/Keresztutak és a Felolvasószínházi programok. Az évad során a színház vendége lesz a varsói Teatr Baza és az Urbán András vezette újvidéki Kosztolányi Dezső Színház is. A felolvasószínházi sorozat keretében John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot, Vaszilij Grosszman: Élet és sors, Arthur Koestler: Sötétség délben, Szolomon Volkov: Sosztakovics és Sztálin című művei kerülnek bemutatásra Keszég László, Béres Attila, Szabó Máté és Balázs Zoltán rendezésében.
szinhaz.hu, 2016.
Übü menet - Az Örkény Színház és a Maladype Színház közös programja
Azon ritka alkalomból, hogy Budapesten Alfred Jarry Übü király a az Örkény Színház és a Maladype Színház reportárján egyidőben szerepel, a két színház alkotói rendhagyó közönségtalálkozóra hívják az érdeklődőket. A mindkét előadásban játszó színészek részvételével megtartott közönségtalálkozóra a május 5-i előadás után 21:00 órakor kerül sor az Örkény Színházban.A beszélgetést moderálja az Übü előadások két rendezője, Mácsai Pál és Balázs Zoltán.
Az Örkény Színház Übü király, vagy a lengyelek című előadását április 7-én, 26-án és május 5-én, a Maladype Színház Übü királyát április 18-án és 28-án, nézhetik meg az érdeklődők.
Részletes program:
Április 07. 19.00, Örkény Színház: Übü király, vagy a lengyelek
Április 18. 19.00, Maladype Bázis: Übü király
Április 26. 19.00, Örkény Színház: Übü király, vagy a lengyelek
Április 28. 19.00, Maladype Bázis: Übü király
Május 05. 19.00, Örkény Színház: Übü király, vagy a lengyelek
21:00, közönségtalálkozó az Örkény Színházban.
Az Örkény Színház és a Maladype Színház előadásairól:
Az Örkény Színház Übü királya elôször a Szentendrei Teátrum és az Örkény István Színház együttmûködésében került színre 2014. nyarán. Az előadás 2014 őszétől az Örkény Színház repertoárján szerepel. Főbb szerepekben Csuja Imre, Kerekes Éva és Nagy Zsolt látható.
Az Übü király diákbohózatok sorozatából lett az abszurd színház 19. századi elôfutára. Szövege a nonszensz, a mítosz és az infantilis bohóckodás vegyüléke. Fôhôsét, Übü papát Hébert úr, a rennes-i gimnázium pocakos fizikatanára inspirálta. Jarry szemében „Ô képviselte a világ minden groteszkségét”. 1896-ban a gyilkos humorú diáktréfák áldozatából mitikus drámai alakot formált.
Übü papa, a falánk és gyáva dragonyos kapitány, aki felesége biztatására megöli a lengyel királyt, és elfoglalja a trónt, a gátlástalan hatalmi mámor szimbólumává lett. A darab ôsbemutatóján óriási botrány tört ki, az Übü király azonban túlélt mindent, mert vásári humorú, pimasz krónikája az emberi természet szélsôségeinek.
A Maladype Színház az Übü királyt - ami a Mikszáth téri Bázis nyitóelőadása volt -, immáron 5 éve játssza töretlen sikerrel. A társulat a 100. előadást az USA-ban ünnepelte. 2009-ben a Maladype folytatva interaktív színházi kísérleteit Alfred Jarry Übü királyát rendhagyó módon, a nézők bevonásával állította színpadra. Az Übü király próbafolyamata során, a nézők betöltve az "aktív megfigyelő" szerepét lehetőséget kaptak arra, hogy a színészek és a rendező közös alkotómunkáját, az olvasópróbától a bemutatóig, lépésről-lépésre, személyesen követhessék nyomon. A négy színész - Jászberényi Gábor, Lendváczky Zoltán, Orosz Ákos és Páll Zsolt -, virtuóz játékára épülő előadással a társulat számos külföldi fesztiválra kapott meghívást és 2014-ben elnyerte a montenegrói FIAT – Nemzetközi Színházi Fesztivál legjobb előadásnak járó díját.
szinhaz.hu, 2016.
A Maladype Színház továbbra is független - Sajtóközlemény
A Maladype Színház a 2014. november 12-én megrendezett, a for-profit vállalati és a non-profit civil szféra sikeres együttműködéseit elősegítendő 7. Civil Licit Aukción történt nem várt események kapcsán az alábbi sajtóközleményt teszi közzé.
A tegnapi, 7. Civil Liciten Csepreghy Nándor helyettes államtitkár úr a hazai civil szféra finanszírozása kapcsán a norvég és a magyar kormány között kialakult helyzetet érintő fokozott sajtóérdeklődésre reagálva – a magyarországi civil szféra sokszínűségét bemutatandó – az általa magánemberként megvásárolt terméket, illetve szolgáltatást előzetesen felajánlotta a Norvég Nagykövetség magyarországi képviselőinek és munkatársainak. Későbbi választása Balázs Zoltánnak, a Maladype Színház társulatvezetőjének, Az Aranybogár-módszer elnevezésű kreatív kommunikációs-analitikai tréningjére esett.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár úr magánemberként licitált, érvényben lévő megbízással politikai tisztséget vállaló közszereplőként a megvásárolt szolgáltatást azonban a norvég és a magyar kormány közötti konfliktusba beágyazva ajánlotta fel a Norvég Nagykövetségnek.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Maladype Színház független színház és függetlenségünk nem csak szervezeti formánknak, hanem szellemiségünknek, alkotói stratégiánknak és több mint 13 éves működésünknek is lényege. Egyre nehezebb anyagi körülményeink miatt rendkívüli erőfeszítéseket teszünk és különböző kreatív megoldásokat dolgozunk ki mindennapi működésünk és projektjeink finanszírozásának érdekében. A Maladype Színház, mint magát kizárólag pályázati forrásokból és támogatásokból fenntartó közhasznú egyesület, más magyarországi független civil szervezetekhez hasonlóan jogosult pályázni számos állami és nem állami pályázati kiírásra, így a Civil Licit, a Norvég Alap és a Norvég Civil Alap pályázati felhívásaira is. A norvég és a magyar kormány közötti, a civil szféra finanszírozásával kapcsolatos konfliktusban azonban semmilyen formában nem kívánunk érintetté válni.
Egyetértünk helyettes államtitkár úrnak a 2014. évi Civil Liciten elhangzott nyitóbeszédében megfogalmazott gondolatával, mely szerint: „A napi politikát távol kell tartani a Civil Licittől.”
A tegnapi nap történéseinek lehetséges aktuálpolitikai felhangjai miatt – függetlenül attól, hogy azok a jelen helyzetben melyik politikai oldalt érintik – a Maladype Színház veszélyeztetve érzi 13 év alatt tudatosan felépített független értékrendjének hitelességét, ezért ebben helyzetben nem tudja elfogadni Csepreghy Nándor magánszemélyként történő felajánlását.
A Maladype Színház az ügyet lezártnak tekinti, minden érintett megértését köszönjük.
szinhaz.hu, 2014.
Bakk Ágnes: Filmes Ki mit tud 66 részben
„66 jelenet a 99 helyett” – ezzel kezdte az előadás előtt a bevezetőt a rendező, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy ha látunk egy jelenetet és nem ismerjük fel, melyik filmet idézheti, ne totózzunk tovább, hanem inkább fogadjuk be a következő jelentet. Hogy miről ne totózzunk tovább? Hát arról, hogy melyik filmet is idézi a jelenet. Pedig Takeshi Kitanotól elkezdve, Fellinin át a Ponyvaregényig, sok mindennel találkozhatunk, miközben a Keresztapa is pöfékel szivarja mögül. Az előadást a hihetetlen, már-már követhetetlen változatosság jellemzi, miközben a Raymond Queneau Stílusgyakorlatok című műve egyetlenegy sztorit 99 feldolgozásban mutat be. De míg Queneau (és magyar fordítója, Bognár Róbert) abban volt zseniális, hogy 99 különböző stílusban írta meg ugyanazt a történetet, addig a Maladype Társulata 66 különböző film stílusában mutatta be ugyanazt. Azért csökkentették a számot, mert rájöttek, hogy a magyar közönség, főképp a rendelkezésre álló szűkös helyen körülbelül ennyit bír ki különösebb szenvedés nélkül. Tegyük hozzá, 120 százalékos teltházzal.
Már az elején egy jellegzetes háttal ülő figurát (Orosz Ákost) láthatunk, aki gépelés közben meséli el a történetet, mely szerint az aznapi 5-ös buszon a figyelmét egy idegesítően kinéző – valószínűtlenül hosszú nyakkal rendelkező – fiatal férfi kelti fel, aki lökdösődik a buszon. Ami viszont meglepő, hogy az elbeszélő pár órával később egy barátjával látja beszélgetni azt a bizonyos férfit, akit épp kioktatnak arról, hogy felöltőjére még egy gombot kéne varrjon. Lehet ez rejtélyes, megoldatlan történet, de akár csak egy mindennapi mellékes mozzanat. A módozat, ahogyan elmeséli, viszont nem az. Az előadás eleje már a borzongató: Ragyogással indít. Majd újabb és újabb jelenetek jönnek, más és más módon elmesélve a történetet. Van egy belső matematikája a történetnek, vannak ismétlődő, elnyúló jelenetek és mindeközben a színészek teljesítménye is ámulatos.
Tudjuk a Maladypéről, hogy az alkotóközösség mindent magának készít elő, együtt találnak ki mindent, együtt építik fel akár a díszletet is. Ugyanez az egység sugárzik az előadásból: bár minden jelenetben szinte más-más jelmezt és kifejezési eszköztárat „öltenek”, az egymásra és az újabb stílusra való ráhangoltságuk nagy gyakorlatról és közösségi érzésről tanúskodik. Persze az a néző, aki már jó ideje nem ismert fel egyetlen filmes stílust sem, elkezd arra figyelni, hogy miképpen váltogatja egymást a négy fellépő (az említett Orosz, Lendváczky Zoltán, Tankó Erika és Szilágyi Ágota), milyen gyorsan öltöznek át, hogy vannak benne olyan jelenetekben is, ahol épp nem láthatóak. A Ragyogás hangulata persze nem marad állandóan, igaz van még egy-két horror jelenet, például a Metropolist idézik az elnyújtott árnyak, vagy Twin Peaks-szerű egy-egy mozzanat. (Pedig lehet, hogy nem is az volt a szándék, hanem a jelen sorokat író befogadó mindenbe azt szerette volna belelátni).
Az előadás kiváló tananyag is lehetne filmtörténeti órákhoz, hiszen gyakorlati terep a különböző stílusokhoz és filmekhez, a némafilmtől egészen a Gyűrűk uráig.
Bár a posztmodern/posztdramatikus kifejezés már lassan elavultnak számít, de ez az előadás mindenképp iskolapéldája ezeknek. Nem a beleélés a lényeg, nem a dramaturgia felépítése, amely a nézői katarzis elérésére törekszik, hanem a folyamatos kizökkentés, úgy, hogy a történet folyamatosan ismétlődik. Viszont még a szekvenciákra épülő előadás szakadozottságában is van egy pontosan felépített és kifuttatott cél: Takeshi Kitano bábjai vonulnak, illetve vonszolják át egymást sokszor a folyosószerű színpadon, mindig kicsit mesélve a jól ismert történetből. És utoljára is ők vonszolják át egymást. Nem is érdemes magyarázni, miért. Gyönyörű.
Spoiler: előadás után a kérdésünkre a rendező elmondta, hogy hamarosan készül egy részletes lista is az előadásban „látott” filmekről.
Bakk Ágnes, mandarchiv.hu, 2015