November első vasárnapján, 6-án 19.00 órakor új zenei programsorozatot indítunk a Maladype Bázison Szirtes Edina Mókus vezetésével.

Szirtes Edina Mókus ajánlója:
A programsorozat célja, hogy ne csak felsorakoztassa azokat a kivételes muzsikus egyéniségeket, akik meghatározzák, formálják hazánk zenei világát, hanem lehetőséget teremtsen arra, hogy elmeséljék küzdelmeiket, ahogyan elérték eredményeiket, ahogyan talpon maradtak, ahogyan megőrizték azt az egyedülállóságot amivel irányt mutatnak szakmailag és emberileg egyaránt. Azokat, akik a siker érdekében nem állnak be valami könnyen befogadható, divatos, tetszetős pózba. "Csak" teszik a dolgukat. Nem tántorítja el őket nehézség, vagy akár „számkivetettség" amit mindenki érezhet, akit nem karol fel, nem kényeztet a mosolygós-elbűvölő nagy hipnotizőr média... Mégis töretlenek. Miért? Honnan az erő?
De ez a küzdelem nem csupán a művészeket jellemzi: az emberek, akik a mindennapokban némán, hangtalanul teszik a dolgukat, akiket talán senki nem is ismerünk. Mégis életüket feláldozva járják a világot és gyógyítanak, ápolnak, békítenek, vagy akár a saját falucskájukban árvákat gondoznak, vagy tanítanak - teszik ezt igaz és tiszta értékeket képviselve minden körülmények között.
Szeretném egymás mellett látni ezeket az embereket; bemutatni őket - mert biztos vagyok benne, hogy ugyanazt a fényt látjuk meg bennük mindannyian.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A dadaizmus születésének 100. évfordulójáról Matei Vișniec, Franciaországban élő, nemzetközileg is elismert román drámaíró Dada Cabaret című darabjának ősbemutatójával emlékezik meg a Maladype Színház és Farkas Gábor Gábriel zenekara.

A szürreális orfeumban a független társulat először dolgozik együtt Kútvölgyi Erzsébettel, aki Lenint alakítja az Átrium Film-Színházban október 20-tól látható előadásban.
Szavalatok, zsonglőrmutatványok, tánc és sok-sok zene a barokk falzettektől, a sanzonokon és mozgalmi dalokon át a német expresszionista kabaré slágerekig. Mindez csupán ízelítő, hogy bármi megtörténhet, és valószínűleg meg is fog Matei Vișniec új darabjában, akinek groteszk világlátására a dadaizmus a kezdetek óta nagy hatással van.

Új művében az avantgárd irányzat születésének egy történelmi érdekességéhez nyúlt vissza az író, miszerint az I. világháború alatt Zürichben Vlagyimir Iljics Lenin ugyanabban az utcában lakott, ahol az európai dada bölcsőjének számító Cabaret Voltaire is működött. Mivel mind a kommunizmus, mind a dadaizmus a nagy háború elől a semleges Svájcba menekült. A kultúrtörténetre fogékony alkotókat mindig is foglalkoztatta, vajon találkoztak-e és hatottak-e egymásra a két radikális irányzat megteremtői.

Az előadás az autentikus elemek és idézetek felhasználása mellett a dadaisták szemüvegén keresztül szemléli az elmúlt száz évben felhalmozódott civilizációs szemetünket. Miközben az avantgárd szellemében, játékos módon kérdőjelezi meg a művészettel, politikával, vallással és szexualitással kapcsolatos toposzokat, cinkos öniróniával vizsgálja azt is, hogyan vált izmussá és kánonná a száz éve élt művészek lázadása.

Az eseményeken a sokoldalú színész-énekes-képzőművész, Farkas Gábor Gábriel által megformált Mr. Dada kalauzolja végig a közönséget, aki mindeközben egyfajta Oidipuszként kutatja születésének körülményeit és nevének eredetét, együttesével pedig az előadás zenei kavalkádját is biztosítja. Lenint Kútvölgyi Erzsébet formálja meg, aki Balázs Zoltán rendezővel már régóta tervezte a közös munkát. A figura elvetemültsége, elszántsága, zajos szélsőségessége és csendes titokzatossága a Maladype Társulat vezetője számára megtestesíti mindazt, amit a marxista gondolkodó és kommunista vezető képvisel.

cafebudapestfest.hu, 2016.

Dada cabaret címmel közös előadásra készül a Maladype Színház és Farkas Gábor Gábriel zenekara.

Megkezdődtek a dadaizmus centenáriumára Matei Vișniec által írt Dada Cabaret című mű próbái. Az októberi bemutatón a Maladype színészei - Bödők Zsigmond, Huszárik Kata, Szilágyi Ágota és Tankó Erika - együtt játszanak majd Kútvölgyi Erzsébettel, akit Lenin szerepében láthat a közönség.

Az előadás zenei vezetője Farkas Gábor Gábriel, aki az előadás egyik kulcsfiguráját, Monsieur Dadát is alakítja. Az ősmutatóra a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretén belül kerül sor 2016. október 20-án, az Átrium Film-Színházban.

"Azt hiszem, a múltfeldolgozás, a forradalmakból kinövő eltorzult utópiák és mindannyiunk kollektív és személyes felelősségének kérdése veszélyes aktualitással bír a színházcsinálásra nézve is; de a legfontosabb, hogy emberi sorsok vannak ezen történetek középpontjában. Az amerikai bemutatóm főszereplője Jurij Petrovszki, az író, aki azzal a képtelen küldetéssel érkezik az elmegyógyintézet betegei közé, hogy megértesse velük a kommunizmus történetét, később, mikor a rádió bemondja, hogy Sztálin halott, új irányt kénytelen szabni terveinek, mert a kórház vezetőinek kérésére – a betegek megnyugtatására – azt kell mondania, hogy Sztálin nem halott. Az írót játszó színésznek ezen a ponton a szerzői szándék és a rendezői instrukció szerint úgy kellett megnyilvánulnia, hogy a partnerek és a nézők a Sztálin halálának tagadásában rejlő állítás veszélyét hallják ki; azaz azt, hogy Sztálin szelleme és „öröksége” még él. Az amerikaiak pontosan értették, hogy ez a sztálini abszurditás ma is köztünk van, és ott integet a tribünön. Csak Donald Trumpnak hívják, vagy valaki másnak" - mesélte a készülő előadásról Balázs Zoltán színész-rendező, a Maladype vezetője.

szinhaz.hu, 2016.

A Maladype Színház két előadását is vendégül látja a tíz napos összművészeti fesztivál.

Ha azt mondjuk Maladype: szinte biztos, hogy mindenkinek a társulat egyik izgalmas, rendhagyó és formabontó előadása jut eszébe, amely ráadásul az idei Művészetek Völgyét tekintve nem is egy, hanem kettő: a hazai és nemzetközi független színházi élet egyik legismertebb alkotóműhelye ugyanis duplázik az idei Völgyön.
Hirdetés
Július 24-én, vasárnap 16:30-tól a taliándörögdi Színház Színpadon a társulat két színésznője, Szilágyi Ágota és Tankó Erika által létrehozott önéletrajzi ihletésű Outlét című performanszt, 19:00 órától pedig a 2016-ban Artisjus-díjat kapott Sáry László:Remek hang a futkosásban című "félig komoly operáját", láthatják a Maladype-fanok és az érdeklődők.

A Balázs Zoltán, színész, rendező vezette színháztól nem állnak távol a fesztiválok: az elmúlt években Indiától az Amerikai Egyesült Államokig, Irántól Hollandiáig, Montenegrón, Lengyelországon át Romániáig vendégei lehettek számos nemzetközileg jegyzett szakmai találkozónak.
A fentieken túl kiemelten fontosnak tartják a határon túli és hazai fesztiválmegjelenéseket is. Szilágyi Ágota és Tankó Erika vasárnap látható Outlét című performansza megjárta Szabadkát és Temesvárt, a román fővárosban a Bukaresti Magyar Intézetben mutatták be, a Qaartsiluni Ensemble-lel koprodukcióban készült Remek hang a futkosásban című rendezésének pedig a 2015. évi Nemzetközi Bartók Szeminárum és Fesztiválon tartották a premierjét, amely után az előadás országos turnéra indult.
A Maladype művészeti vezetője kiemelte, hogy a nézőkkel személyes és közvetlen hangvételű párbeszédet kialakító színház előadásai jól illeszkednek a Művészetek Völgye intim és természetes környezetébe, a többek között a Mikszáth téri Maladype Bázison játszódó produkciók könnyen integrálódnak a Völgy otthonos és magas szakmai nívójú programjai közé.

A hétvégi vendégszereplések után a rendező és a társulat nyáron sem pihen: augusztusban folytatódnak Matei Vișniec: Dada Cabaret című darabjának próbái, amelynek Farkas Gábor Gábriel és Zenekarával koprodukcióban készülő bemutatójára Kútvölgyi Erzsébet főszereplésével 2016. október 21-én kerül sor a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon az Átrium Film-Színházban. Aki pedig a nyár után ismét látni szeretné Balázs Zoltán rendezését, annak sem kell messzire utaznia: szeptember 8-án a bécsi Musik Theater Tage Wien fesztivál látja vendégül az előadást.

Szeretlek Magyarország, 2016.

Elkezdődtek William Shakespeare III. Richárdjának próbái a Maladype Bázison, amelyet Zsótér Sándor rendezésében, Balázs Zoltánnal a címszerepben A produkciót május 18-án mutatja be a színház.
A rendező és a társulat alkotói kapcsolata évekkel ezelőtt Wyspianski Akropoliszával kezdődött, amelyet olyan előadások követtek, mint Musset Lorenzaccioja, Beaumarchais Figaro házassága és Brecht Don Juanja.

Az alkotók ajánlója a bemutató elé:
Panel jut eszünkbe a darabról – III. Richárd - a diktátor. Élethalál ura. Despota. Abszolút önkényúr. Zsarnok. És soha nem az: mért lehet zsarnok, önkényúr, despota, élethalál ura, diktátor? Hogy válhat azzá? Ő ilyen meg ilyen, azért. Feltámad benne a vágy, fel akar kerülni a csúcsra. De az nagyon kevés lenne, hogy ő így dönt, és ezt akarja. Kellenek hozzá a többiek, akik ezt elősegítik. Nagyon aládolgoznak. Nem akkora formátumú emberek, mint Richárd, nem akkora ambícióval, de a maguk területén megtesznek mindent. Ők aládolgoznak, ő meg majd képviseli az érdekeiket. Valamit kapnak cserébe, ezt remélik. Mindegy, hogy anyagi előny, vagy hatalmi pozíció.

Azért lehet őket felhasználni mindenfélére, mert nagyon is bennük van a lehetőség, hogy ugyanolyan gazemberségeket kövessenek el, és ennek még nem feltétlenül vannak tudatában. Csak az világítja meg az eszüket, amikor elvesztik az eszüket, meg az életüket. Nem úgy, mint Richárd, aki egy percig nem gondolja, hogy amit csinál, az rendben van Isten és ember törvénye szerint. A Richárddal szemben felsorakozók úgy vélik, joguk van erkölcsileg felháborodni, de amikor ők voltak kivételezett helyzetben, akkor ugyanúgy eltaposták, megölték, megölették a másikat. Indokuk: csak úgy tudják megvédeni az érdekeiket, ha elteszik láb alól a másikat, mert annak az az érdeke, hogy őt tegye el láb alól. Nagyon kézenfekvő, mindennapos érvrendszer. Látjuk a csupasz érdekeket. Attól válik közüggyé, hogy mégiscsak nagyobb a felelősség, hogy nem egy lakásról van szó, hanem egy országról, ahol emberek élnek. Akik félnek, és akiket a félelem mozgat. Sunyítanak. Sunnyognak. Tele rossz tapasztalattal, ami szintén indok a nem cselekvésre. Mi ezzel tudunk azonosulni. Azt gondoljuk, hogy velünk nem történhet meg. Ne gondoljuk! Emberi viselkedésformákat látunk, amiből magunk számára is levonhatunk valami tanulságot, még ha nem követjük is, helytelen módon.

A III. Richárd története a Rózsák Háborújának utolsó állomása. A York-ház győzelmével békekorszak ígérkezik. IV. Edward király kisebbik öccse, Richárd unatkozik. A háborúban kitűnt bátorságával, vakmerőségével, de békében torz külsejével – születési rendellenesség – nem lát megfelelő terepet képességeinek. Úgy dönt, újra harcba száll, ha nem is nyíltan, ezúttal a saját családjával. Célja a trón megszerzése. Aki útjában áll, azt eltakaríttatja. Elég jól ismeri az embereket, az emberi természetet, kedvére játszik velük. De amikor megszerzi a hatalmat, elveszti játékosságát. Félteni kezdi a hatalmát. Az ezután elrendelt gyilkosságok mindenkinek megakadnak a torkán. Neki is. Egyetlen igazi ellenfele van – a saját lelkiismerete. Az gyengíti meg. Azért tudja legyőzni az új trónigénylő. bármennyire csábít is az analógia, hogy Richárdot a közelmúlt vagy akár a jelen diktátoraival azonosítsuk, mégiscsak van egy döntő különbség: hogy ő tudatában van az erkölcsi világrendnek. Tudatosan választja rosszat. Nem gondolja, és nem hazudja jónak.”

Játsszák: Balázs Zoltán, Bödők Zsigmond, Fila Balázs, Friedenthal Zoltán, Huszárik Kata, Kádas József, Márkus Sándor, Pallag Márton, Szilágyi Ágota, Szűcs Péter Pál, Tankó Erika
Dramaturg: Ungár Júlia
Díszlettervező: Ambrus Mária
Jelmeztervező: Benedek Mari

szinhaz.hu, 2016.

Májusban mutatják be a III. Richárdot a társulatot vezető Balázs Zoltánnal a címszerepben.

Zsótér Sándor és a Maladype társulatának alkotói kapcsolata évekkel ezelőtt Wyspianski Akropoliszával kezdődött, amelyet olyan ikonikus előadások követtek, mint Musset Lorenzaccioja, Beaumarchais Figaro házassága és Brecht Don Juanja. A most készülő Shakespeare-darab bemutatóját május 18-án tartják a Maladype Bázison.

A III. Richárd története a Rózsák Háborújának utolsó állomása. A York-ház győzelmével békekorszak ígérkezik. IV. Edward király kisebbik öccse, Richárd unatkozik. A háborúban kitűnt bátorságával, vakmerőségével, de békében születési rendellenességből fakadó torz külsejével nem lát megfelelő terepet képességeinek. Úgy dönt, újra harcba száll, ha nem is nyíltan, ezúttal a saját családjával. Célja a trón megszerzése. Aki útjában áll, azt eltakaríttatja. Elég jól ismeri az embereket, az emberi természetet, kedvére játszik velük. De amikor megszerzi a hatalmat, elveszti játékosságát. Félteni kezdi a trónt. Az ezután elrendelt gyilkosságok mindenkinek megakadnak a torkán. Még neki is. Egyetlen igazi ellenfele a saját lelkiismerete.
Bármennyire csábít is az analógia, hogy Richárdot a közelmúlt vagy akár a jelen diktátoraival azonosítsuk, mégiscsak van egy döntő különbség: hogy ő tudatában van az erkölcsi világrendnek. Tudatosan választja rosszat. Nem gondolja, és nem hazudja jónak.

Zsótér Sándor rendezésében Balázs Zoltán mellett színpadra lép Bödők Zsigmond, Fila Balázs, Friedenthal Zoltán, Huszárik Kata, Kádas József, Márkus Sándor, Pallag Márton, Szilágyi Ágota, Szűcs Péter Pál és Tankó Erika.

fidelo.hu, 2016.

Az amerikai kritikusok tetszését elnyerte Balázs Zoltán rendezése, a Trap Door Theatre-ben bemutatott, A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás.

Az amerikai szokásoknak megfelelően, a premiereken megjelenő kritikusok az előadásokat követő reggelen közös értékítéletüknek és véleményüknek hangot adva vagy megtekintésre érdemesnek találnak egy adott produkciót, vagy sem. A Trap Door Theatre legújabb bemutatóját a hét főből álló kritikus team egyértelmű lelkesedéssel ajánlotta a nézők és a szakma figyelmébe, megnyitva ezzel az utat az eredetileg tervezett előadásszámon túli, további előadások számára, valamint a szezon végén esedékes kritikusdíjra jelölésre.

Az amerikai színházi élet és a Maladype kapcsolata a 2013 tavaszán megrendezett Hungarian Showcase-en fonódott szorosabbra, ahol Balázs Zoltán Übü király rendezése aratott sikert. Ezt a színház 2014-es amerikai turnéja követte: a 100., jubileumi Übü királyt a társulat már a Pennsylvania állambeli Bethlehemben működő Touchstone Theatre-ben ünnepelte, a szintén „világot látott” Tojáséj előadás pedig a chicagói Trap Door Theatre-ben került bemutatásra. Idén januárban a Maladype Színház művészeti vezetője vendégrendezőként az amerikai alkotóműhely alapító-igazgatója, Beata Pilch meghívására érkezett a Michigan-tó partján fekvő városba.

A darab román származású, Franciaországban élő szerzőjével, Visniec-kel a rendező 2011-ben, a SIBFEST Nemzetközi Színházi Fesztiválon találkozott először, ahol a Maladype BüchnerLeonce és Léna című, variációkra épülő darabját játszotta. 2013 decemberében a világhírű alkotó Budapestre utazott, hogy a Mikszáth téri Bázison megrendezett Matei Visniec-napok keretén belül találkozhasson a magyar közönséggel, és megtekinthesse a Pandamedvék története, amiként az a szaxofonos meséli el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik című művét, a Maladype színészeinek képzőművészeti alkotások által inspirálódott játékában. Ekkor született meg az ötlet, hogy a szerző a dadaizmus centenáriumára írt „Dada Cabaret” című látomásos abszurdját, az évforduló 100-ik évében, nemzetközi partnerekkel együttműködve mutassa be a színház. A Farkas Gábor Gábriellel és Zenekarával koprodukcióban készülő előadás budapesti bemutatója 2016 őszére várható, amelynek egyes jeleneteiben maga a szerző is megjelenik.

Balázs Zoltán a bemutató után Washingtonba utazott, hogy előadja Viktor Kravcsenko Én a szabadságot választottam című kötetéből készült egyszemélyes kiáltványát, amelynek téli budapesti bemutatóját szintén jelentős hazai közönség- és szakmai érdeklődés kísérte.

7 óra 7, 2016.

Megkezdődtek a chicagói Trap Door Theatre-ben Matei Vișniec: A kommunizmus története elmebetegeknek című darabjának próbái, amelynek rendezője Balázs Zoltán. A Maladype Színház művészeti vezetője az amerikai alkotóműhely alapító-igazgatójának, Beata Pilchnek meghívására érkezett a Szelek városába.

Az amerikai színházi élet és a Maladype kapcsolata a 2013 tavaszán megrendezett Hungarian Showcase-en fonódott szorosabbra, ahol Balázs Zoltán Übü király rendezése átütő sikert aratott. Ezt a színház 2014-es amerikai turnéja követte: a 100., jubileumi Übü királyt a társulat már a Pennsylvania állambeli Bethlehemben működő Touchstone Theatre-ben ünnepelte, a szintén „világot látott” Tojáséj előadás pedig a chicagói Trap Door Theatre-ben került bemutatásra.

A darab román származású, Franciaországban élő szerzőjével a rendező 2011-ben, a SIBFEST Nemzetközi Színházi Fesztiválon találkozott először, ahol a Maladype Büchner Leonce és Léna című, variációkra épülő darabját játszotta. 2013 decemberében a világhírű alkotó Budapestre utazott, hogy a Mikszáth-téri Bázison megrendezett Matei Vișniec-napok keretén belül találkozhasson a magyar közönséggel és megtekinthesse a Pandamedvék története, amiként az a szaxofonos meséli el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik című művét, a Maladype színészeinek képzőművészeti alkotások által inspirálódott játékában. Ekkor született meg az ötlet, hogy a szerző a dadaizmus centenáriumára írt „Dada Cabaret” című látomásos abszurdját, az évforduló 100.-ik évében, nemzetközi partnerekkel együttműködve mutassa be a színház. A Farkas Gábor Gábriellel és Zenekarával koprodukcióban készülő előadás budapesti bemutatója 2016 őszére várható, amelynek egyes jeleneteiben maga szerző is megjelenik.

A Trap Door Theatre-ről:
Beata Pilch legfőbb küldetésének a kortárs európai művek bemutatását tartja. Színházára a tradíciók és a modern eszközök ötvözése jellemző, amellyel a mai modern társadalomban megjelenő abszurditást fejezi ki. A színház társulata 1994-ben hozta létre állandó játszóhelyét Chicagóban, ahol eddig több mint hetven előadásukat élvezhette az amerikai közönség.

A darabról:
Jurij Petrovszkij fiatal szovjet író a szocializmus építéséről írt novelláiért és elbeszéléseiért megkapja az Állami Díjat, amelyet személyesen a dicső Sztálin elvtárs ad át neki. Az Írószövetség különleges feladatra szemeli ki: azzal bízza meg, hogy őrülteket részesítsen ideológiai kiképzésben, ezért rövid elbeszélésekben mondja el egy elmegyógyintézet ápoltjainak a kommunizmus történetét. Megbízói instrukciói szerint: "Vesse latba egész tehetségét és hazafiságát, hogy elmebetegeinket is táplálhassa a remény, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyújtott a világ dolgozóinak szívében..."

Az előadást 2016. március 10-én mutatják be a Trap Door Theatre-ben. A premiert követően Balázs Zoltán washingtoni workshop-felkéréseinek eleget téve az USA fővárosába utazik, ahol egyúttal Viktor Kravcsenko: Én a szabadságot választottam című kötetéből készült egyszemélyes kiáltványát is előadja.

szinhaz.hu, 2016.

A Maladype Színház társulata egy különleges előadással örvendeztette meg a művészetek és a színház szerelmeseit. A Dada Cabaret-ban megtalálható minden ami „dada” és minden, ami nem. Történelem, festészet, életstílus ötvözése a színházzal, hitelesen és szórakoztatóan két órában.

Az Átrium Film-Színház ősbemutató keretében mutatta be Matej Visniec Dada Cabaret című darabját, amely a dadaizmus 100. évfordulója alkalmából került színpadra. A 20. század eleji avantgard mozgalom mind az irodalomban, mind a képzőművészetben jelentős nyomot hagyott maga után. Az előadás valós történelmi távpontot nyújt a közönségnek. Egyaránt bemutatja a dadaizmus kialakulását, fénykorát és bukását, ugyanakkor nem feledkezik meg a mozgalom esszenciájáról, az életérzésről, a szabadságról, a lázadásról a háború és az emberiség ellen elkövetett bűnök ellen.

A dramaturgiailag kiválóan felépített darab szürreális elemekkel és vicces betétekkel varázsolja el közönségét. Ezzel segítve a teljes átlényegülést, melynek segítségével mindenki úgy érezheti, mintha egy másik világba került volna. Az I. világháború derekán a Zürichi Cabaret Voltaireben megváltozott valami, új mozgalom született, amely kitartott véleménye mellett. A színpadon minden „dadaista”, a díszletek, a jelmezek, a zenekar. Nem átlagosak, elütnek a megszokottól és attól, amit egy rendszeres színházba járó várna. Ezzel is még különlegesebb hangulat és látványvilág tárul a nézők elé, egy kis abszurditással fűszerezve.

Farkas Gábor Gábriel zenekara folyamatosan zenél a háttérben, korhoz illő és meglepő módon aktuális, jelen korunkbeli dalokat is játszanak. A zene nagyon fontos eleme az előadásnak. Minden jelenetben van ének és táncbetét, ami még élvezetesebbé teszi a művet.

A színészeknek minden tudására szüksége van a szerepük eljátszásához, énekelnek, táncolnak, jelenetről jelentre új karakterbe és ruhába bújnak. Egyértelmű, hogy nagyon sok befektetett munka rejtőzik az előadás létrejöttében. Lenin szerepében a Kossuth-díjas színművészt, Kútvölgyi Erzsébetet láthatja vendégszerepelni a közönség. A művésznő finoman építi fel a szovjet diktátor szerepét. A jelenetek előrehaladtával egyre élesebb, forradalmat szító, ugyanakkor a dadaizmussal szimpatizáló Lenin elevenedik meg a színpadon. Különleges megoldás női színészt alkalmazni egy alapvetően férfi szerepre. Ezzel is érezhető, hogy a szerephatárok elmosódnak, ha egy olyan világ jelenik meg, ahol a szabadság és az önmegvalósítás a legfontosabb. A többi karaktert megformáló színész is meggyőző, de mivel nekik a teljes dadaista eszményt kell megjeleníteniük, új és új szerepekben, egyikük sem válik karizmatikus húzó emberré a darab során.

Az egyetlen lehetséges hátulütője az előadásnak talán éppen az a váratlan hang és látásvilág, mely elborzaszthatja a könnyedebb, kommerszebb darabokhoz szokott nézőket. Nem egyszerű teljesen átlényegülni és sodródni a jelenetekkel, ha valaki nem érzi át teljesen ennek a korszaknak az eszményét.

Balázs Zoltán rendezése azonban kivételes élményt nyújthat azoknak, akik nyitottak az alternatív színjátszásra valamint képesek elfogadni és megérteni a múlt botlásait új szemszögből, a művészeten keresztül.

Peregi Dalma, sugopeldany.hu, 2016

A kupolacsarnokban kiállított közel kétméteres „műtárgy” nem igazi csontváz, hanem műalkotás, amelyet a Maladype Színház rendezője álmodott meg, és használt installációként a Macbeth/Anatómia című előadásában.

Mit keresett a patkánycsontváz a Macbethban?
Balázs Zoltán Macbeth/Anatómia előadása merészen, szokatlan rendezői koncepcióval nyúl Shakespeare legsötétebb történetéhez. Az előadás nyelvezete a rendező által erőteljesen megfogalmazott dramaturgiára, az egyedi tér használatára (díszlet: Balázs Zoltán), és legfőképpen a szereplők intenzív jelenlétére és összjátékára épül. A játéktér meghatározó eleme a Katus György szobrászművész által tervezett óriási patkánycsontváz, a címben szereplő „anatómia” fogalmával együtt – többek közt – Macbeth fokozatosan eltorzuló személyiségének fázisaira utal. Az előadás bátran vegyíti az elvont, a stilizált, a nyers és naturális eszközöket; beszél szorongásainkról, a halálfélelemről és a szexualitásról; borzongást kelt. A patkány csontvázával, ugrásra kész testtartásával és éppen harapni készülő állkapcsával „rontás anatómiáját” hozza felszínre.

Mit keres a csontváz a múzeumunkban?
Miután az előadást levették a repertoárról, a rendező – érthető módon – nem szerette volna, hogy ez a különleges alkotás egy raktár mélyén végezze. Felajánlotta múzeumunknak, és mi szívesen fogadtuk, mert kulturális intézményként fontos számunkra, hogy a kultúra különböző területeit képviselő értékek között kapcsolatot teremtsünk. A látványos csontvázat valóban élethűen tervezte és mintázta meg alkotója, anatómiai szempontból csak kisebb igazításokra szorult, mielőtt a hónap műtárgyaként kiállítottuk.

A vándorpatkány
Az óriási patkánycsontváz „mintájául” szolgáló vándorpatkány (Rattus norvegicus) az egérformák (Murinae alcsalád) közé tartozik, mely a rágcsálók egyik legsikeresebb csoportja, a fajok száma közel 550. Tagjai Madagaszkárt kivéve az Óvilág szinte minden részén előfordulnak. Az alcsalád valószínűleg 25-30 millió éve, hörcsögszerű rágcsálókból fejlődött ki Délkelet-Ázsia trópusi területein. A csoport alkalmazkodó képességére jó példa a vándorpatkány sikeressége. Az emberen kívül ez az emlősfaj a világon a legelterjedtebb, az összes kontinensen előfordul. Őshazája Kelet-Ázsia északi része, de a hajózás és a kontinensek közötti áruszállítás beköszöntével már a 17-18. század környékén elterjedt volt Európában. Több tényező is hozzájárul a vándorpatkány ilyetén sikeréhez. Az eredetileg – a csoport többi tagjához hasonlóan – magevésre alkalmas fogazata ellenére, szinte mindent megeszik, amiben némi tápanyag található, a növényi részektől kezdve az elhullott állatokon át a háztartási hulladékig. Előnyben részesíti az állati eredetű táplálékot, egyes esetekben az élő csirkét vagy egyéb legyengült jószágot is megtámadhatja. Szinte minden élőhelyen képes megtelepedni, ahol talál magának élelmet, de kedveli az emberi településeket, ahol elsődlegesen csatornarendszerekben, alagsori helységekben, gazdasági épületek környékén fordul elő. A siker másik záloga a gyors szaporodás. A vándorpatkány egész évben kölykezik, a nőstények évente 6-8 almot hoznak a világra, melyek 7-11 ivadékból állnak. Bár a fiataloknak kb. csak a fele éri el a 3 hónapos ivarérettségi kort, ha van elég táplálék és búvóhely, akkor ez a szaporodási ráta az állomány exponenciális növekedését teszi lehetővé. Ellenségeik elsősorban a ragadozómadarak és az emlős ragadozók – az emberi településeken nagyon sok patkányt elpusztítanak a házi macskák és kutyák is.
Táplálkozási szokásaiból fakadóan és emberi településekhez való kötődése miatt számos betegséget terjeszt. Az egyes becslések szerint a mintegy 50 millió ember haláláért felelős pestisjárványokban játszott szerepe talán a legismertebb. Nem szabad azonban elfeledkeznünk az olyan patkányokhoz (is) kötődő betegségekről sem, mint pl. a leptospirózis, a hantavírus fertőzés, illetve a szalmonellózis. E három, általában a patkányürülék porának belégzése vagy az ürülékkel szennyezett étel fogyasztása következtében kialakuló betegség mellett, megemlíthető még a patkányharapási láz, mely elsősorban a magatehetetlen gyermekeket érinti, értelemszerűen a kevésbé fejlett országokban, ahol a kiskorúak ki vannak téve a patkányok támadásának.

Természetesen a betegségterjesztés mellett a patkánynak fontos pozitív szerepe is van az emberek életében, hiszen sok biológiai kísérlet– köztük a gyógyszerfejlesztési kutatások – során használnak laboratóriumi patkányokat, a vándorpatkány háziasított változatát. A kísérleti állatként való felhasználás mellett egyre elterjedtebb társállatként való tartásuk is.

Oltványi Klára és Görföl Tamás, Magyar Természettudományi Múzeum blogja