Remek hang a futkosásban Genfben

2017. február 10-én 20 órától mutatják be Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperáját Balázs Zoltán, a Maladype Színház vezetőjének rendezésében a színházi tradíciók és a kortárs színházi trendek nemzetközi találkozóhelyén, a genfi Théâtre Saint-Gervais-ben. A darab 2016-ben elnyerte „Az év komolyzenei műve – Artisjus díj”-at.

A svájci vendégjáték helyszíne nem ismeretlen a Maladype vezetője számára, hiszen a 2016 őszén megrendezett “ICI C’EST AILLEURS” Fesztiválon Karsai György színháztörténész, egyetemi tanár meghívására, Eszenyi Enikő rendező, a Vígszínház igazgatója, Néder Panni rendező és Spiró György író, költő, műfordító társaságában a kortárs magyar színházi élet független színházi vonatkozásairól tartott előadást. Philippe Macasdar, a genfi színház igazgatója ekkor figyelt fel a Maladype szellemiségére és újító jellegű előadásaira.

Sáry László Remek hang a futkosásban című művét Balázs Zoltán a 2015. évi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble koprodukciójában vitte színre, a bemutatót országos fesztiválturné követte. Az előadás 2016. szeptember 8-án a bécsi Musiktheatertage Wien fesztiválon vendégszerepelt, ahol a közönségtalákozót és a szakmai beszélgetést követő napon a rendező az általa kidolgozott Aranybogár-módszer címmel színházi workshopot is tartott a fesztivál résztvevői számára.

Balázs Zoltán alkotói kapcsolata Sáry László zeneszerzővel a Weöres Sándor Theomachia című oratórikus művéből készült színpadi adaptáció 2003-as nagy sikerű bemutatójával kezdődött. A Remek hang a futkosásban-előadás alapja szintén egy Weöres-alkotás, a költő Téma és variációk című verse. Weöres műve egyetlen versszak 12 féle játékos szövegváltozata, így az operának cselekménye nincs. Sáry - a zeneszerző műfaji meghatározása szerint - „félig komoly operája” (nyitány, 12 jelenet, áriák, recitativok, kórusok és utójáték) végtelenül variálható zenei kombinációs játéksorozat. A szokatlan hangzás alapját a klasszikus hangszerek (zongora, fuvola, klarinét) mellett a speciális ütős hangszerek (kövek, tikfák) adják. Az előadás különlegessége abban rejlik, hogy a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble művészei a közönség kreatív együttgondolkodására alapozva, a nézőket partnerként bevonva építik fel esténként az összművészeti eseményt: a költő, a zeneszerző és a rendező által kijelölt „játéktéren” belül szabad utat engednek az improvizációnak is, így két egyforma előadást nem láthat a közönség.

Malina János zenetudós, zeneesztéta így fogalmaz Balázs Zoltn rendezéséről: „Krónikásként hosszan keringek az előadás körül anélkül, hogy le tudnám írni, tulajdonképpen mi is történik a meglehetősen kis területű színházi arénában. Azonban az, ami történik, olyan elbűvölően változatos, váratlan, kamaszos, ihletett, erotikus, komikus, emberi, meghökkentő, hogy szóbeli érzékeltetése a maga konkrétságában teljesen reménytelen. De szavamat adom, hogy az egész minden pillanatban élvezetes és megunhatatlan.”