A műről, a rendezőről:

Mickiewicz több részletben megírt töredékekből álló „rekonstrukciós” műve, amely a színházi hagyományok által nyert igazán végleges formát, folyamatosan újra íródik. A kiapadhatatlan inspirációs forrást jelentő poéma már számos alkotónak vált a művészetben rejlő igazság példájává és a művészet határainak kitágítására ösztönző alapanyaggá. Az Ősök „a lengyel színház mitológiájának” tulajdonképpeni kiindulópontja. A romantikus mű tartalmi-formai egységének színpadi szervesülését Wyspiański, Schiller, Kotlarczyk, Swinarski, Kantor, Grotowski, Warlikowski és Nekrošius is célul tűzte ki. Rendezői víziójuk megalkotása során a legnagyobb kihívást mindannyiuk számára a megfelelő színpadi kifejezésmód megtalálása jelentette. Grotowski a rítus mozzanataira koncentrált, a Mickiewicz szövegében rejlő lehetőségek az avantgárd színház formai tökéletesítésében segítették. Schiller a drámai szöveg rejtett misztikáját igyekezett felszínre hozni, monumentális rendezését a különböző művészeti ágak szintézise jellemezte. Kotlarczykot a bűnei miatt bűnhődő nemzet képe, a lengyel mártirológia, Swinarskit a nemzeti történelem és mítosz kapcsolata érdekelte. Warlikowski plexi-és krómszínpadára három népviseletbe öltözött asszony lépett be...

Balázs Zoltán rendezése nélkülözi a messianisztikus mítoszt és a politikai szálat, Ősök-adaptációja a színpad kitágításának, a színház és valóság határának elmosására tett újabb kísérlet. A Maladype Színház vezetőjét az egyetemes kozmológia érdekli. Összművészeti alkotása az Ősök szertartásmotívumaira, az „érintetlen kultúrák” teremtőenergiáira, az élők és a holtak hanyatló kapcsolatának negatív folyamataira összpontosít. Rendezői látomása a töredékesség és a „fázisaira szabdalt haláltánc” által hangsúlyozza a teljesség értékeit. A rendkívüli energiákat megmozgató színpadi alkotás egyik fő célja közelebb hozni a mai nézőhöz az „elsődleges teatralitást” és az ősi képzeletet.

Balázs Zoltán rendezett már Amerikában, Franciaországban, Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Romániában. A magyar alkotó nemcsak rendezőként, de saját társulatával is rendszeres vendége a világ különböző fesztiváljainak és színházainak. Lengyelországban szintén jól ismerik színházújító munkáit. A Maladype társulata 2011-ben a DIALOG (Wroclaw) és a DEMOLUDY (Olsztyn) Nemzetközi Színházi Fesztiválok meghívottja volt a Leonce és Léna, valamint a Tojáséj című előadásokkal. 2015-ben a Tojáséjt a varsói Teatr Baza-ban láthatta újra a lengyel közönség. 2017-ben a Remek hang a futkosásban című előadás is bemutatkozott a Służewski Kultúralotában (Varsó) és a Shakespeare Színházban (Gdansk). 2020-ban az együttes a XIV. Nemzetközi Gombrowicz Fesztiválon (Radom) Yvonne című előadásáért elnyerte a zsűri Fődíját. 2021-ben a XXX. Without Borders (Cieszyn) és a Via Carpatia (Olsztyn) Nemzetközi Összművészeti Fesztiválokon az Yvonne és az Augusztus című előadások arattak sikert.

A városról, a színházról:

Olsztyn városa, amely leginkább Kopernikusz alkotóhelyeként ismert, ma a Warminsko-Mazury tartomány kulturális központja. Története számtalan etnikai és vallási hagyományhoz köthető. Legjelentősebb kulturális intézménye a Stefan Jaracz Színház, amely a város művészeti eseményeinek is gazdája: az Olsztyni Tavaszi Színházi Találkozónak, a Végvári Nyári Játékoknak és a nagy múltú „DEMOLUDY” Nemzetközi Színházi Fesztivál utódjának, a Via Carpatia Összművészeti Fesztiválnak.

Az 1925-ben alapított Stefan Jaracz Színház kezdetekben német nyelvű színdarabokat, operákat és operetteket játszott. Csak 1945 után építette ki lengyel nyelvű repertoárját és vette fel jelenlegi nevét. A színház névadója, Stefan Jaracz színész, a nagyhírű varsói Atheneum Színház alapító-rendezőjeként vált ismertté. A lengyel színészóriás élete végén írta meg az úgynevezett „Jaracz testamentumot”, amelyben a színész hivatásáról, a művészet lényegéről, a szakma fontos etikai és esztétikai kérdéseiről, az alkotók társadalmi küldetéséről vallott. Az olsztyni színház a „lázadónak és álmodozónak” nevezett Stefan Jaracz szelleméhez és emlékéhez hűen, az igényes és progresszív színház megvalósítását tekinti mérvadónak.

Adam Mickiewicz: Ősök II. rész

Koncepció és rendezés: Balázs Zoltán

Játsszák:

Olga Borys, Joanna Fertacz, Agnieszka Giza- Gradowska, Jakub Gola (m.v.), Radoslaw Hebal, Cezary Ilczyna, Marcin Kiszluk, Alicja Kochańska, Marta Markowicz, Ewa Pałuska-Szozda, Barbara Prokopowicz, Kamil Rodek, Wojciech Rydzio, Agata Zielińska.

Alkotók:

Dramaturg: Balázs Zoltán
Látványtervező: Balázs Zoltán
Jelmeztervező: Agata Uchman
Zeneszerző: Marcin Wawruk
Kórusvezető: Malgorżata Wawruk
Mozgás: Balázs Zoltán
Fény: Jerzy Świtoń
Hang: Marek Kwadrans
Fejdíszek: Justyna Banasiak
Printek: Ola Czajor
Tolmács: Jolanta Jarmołowicz
Jelmeztervező asszisztens: Justyna Korzonek
Rendezőasszisztens: Agata Żuczkowska
Produkciós asszisztens: Aurelia Poczopko
Kreativ producer: Huszár Sylvia

Bemutató helyszíne: Jaracza Színház, Nagyszínpad, Olsztyn, Lengyelország

Bemutató időpontja: 2022. 10. 06.
Az előadás időtartama: 90 perc

Támogatók: Lengyel Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet, Liszt Intézet Varsó